Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 133 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-133
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tõkés László

1996. április 24.

1992-ben szervezték meg elõször a Varadinum Napokat, emlékezett vissza Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Az ideit a Magyarok Világszövetsége kiemelt jelentõségûnek minõsítette és besorolta a millecentenáriumi összmagyar rendezvények közé. A nyolcvanas évek végén itt, a határszélen volt a legnagyobb exodus, innen ment el a legtöbb értelmiségi. A Varadinumnak egy elit nélkül maradt kell visszaadni a reményt és a segítséget, hangsúlyozta Varga Gábor. Az ünnepségek idõpontja a választásokra való felkészüléssel is egybeesik, ezért a zárónapon /máj. 12-én/ a nagyváradi tanácstagjelöltek. illetve a Bihar megyei jelöltek nyilvánosan bemutatkoznak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./ A hetilap közölte a Varadinum'96 programját, amely máj. 5-tõl 12-ig tart. Máj. 5-én ünnepi mise és körmenet, melyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek pontifikál. Máj. 6-án: egyházi barokk képtár megnyitása, máj. 7-én: a keresztény sajtó napja, sajtótörténeti kiállítás, máj. 8-án: Árpád-kori érmekiállítás, könyvbemutatók, máj. 9-én: tudományos szimpózium, román-magyar ökumenikus találkozó, máj. 10-én: Ellenállás a kommunizmus idején, Ellenpontok, határon túli '56 /meghívottak között: Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, az Ellenpontok szerkesztõi: Szõcs Géza, Tóth Károly /Svédország/, Ara-Kovács Attila /Magyarország/, máj. 11-én: helytörténeti szimpózium, máj. 12-én: záróünnepség, közéleti fórum, meghívottak az RMDSZ vezetõi: Markó Béla, Tõkés László, Takács Csaba. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./

1996. május 12.

A nagyváradi Varadinum egyhetes ünnepségsorozat máj. 12-én "Otthont a hazában" címû közéleti fórummal zárult. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Takács Csaba ügyvezetõ elnök arról beszélt, nem mellékes, hogy Magyarország hogyan fogadja az autonómia gondolatát. Markó Béla az integrációnak arra a veszélyére utalt, hogy a közös mosószer Strasbourgtól Csíkszeredáig ne jelentsen egybemosódást: "nem egyenruhába bújt Európára van szükségünk". Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke utalt arra, senki ne áltassa magát, hogy a kisebbségben levõ szórványvilágot meg lehet menteni, azonban Székelyföldnek igenis van jövõje. Bírálta a magyar kormányt, mert az euroatlanti integrációért "hajlamos feláldozni" a magyar kisebbség ügyét. Kifejtette: "tragikus lenne", ha Magyarország bekerülne, Románia pedig kimaradna az Európai Unióból. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, máj. 13./ A nagyváradi magyarság a múlt héten immár ötödik alkalommal ülte meg májusi ünnepét, a Festum Varadinumot, ezúttal a millecentenárium jegyében. A római katolikus és a református püspökség, valamint a Bihar megyei RMDSZ szervezésében számos egyházi, kulturális és politikai rendezvényre került sor a Szent László király által alapított városban. A varadinum hagyományos ünnepi szentmisével és körmenettel kezdõdött és Szabó Magda Az a szép fényes nap... címû darabjának premierjével zárult. A fórumon "Megbûnhõdte már e nép" címmel emlékeztek a kommunizmus romániai magyar áldozatai, különös tekintettel az erdélyi '56-ra, és annak következményeire. A kevésbé erdélyi 1956-ról Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró beszélt. Elõadása komoly dokumentációs munkára épült, melynek eredményeképpen errõl a kérdéskörrõl könyvet fog kiadni a szerzõ. Fülöp G. Dénes, a vásárhelyi Vártemplom lelkipásztora saját meghurcoltatására, börtönéveire emlékezett. Az ellenállásról, a nagyváradi Ellenpontok szamizdat kiadványról Szõcs Géza költõ beszélt; a rendezvényre nem tudott eljönni az 1980-as évek elején mûködött csoport több vezéregyénisége, Tóth Antal Károly, Ara Kovács Attila és Molnár János. /Wagner István: Varadinum 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Tõkés László máj. 13-án az MTI tudósítójának nyilatkozva leszögezte: félreérthetõnek tartja a nagyváradi fórumon általa mondottak összefoglalását, mintha tragikus lenne, hogy Magyarországnak sikerülne az euroatlanti integráció, Romániának pedig nem. Valójában azt nevezte tragikusnak, ha Románia leszakadna Magyarországtól és más integrációs fázisba kerülne. Ez ugyanis kétszeresen sújtaná a romániai magyarságot. Markó Béla hasonlóképpen vélekedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ A fórum után nyilatkozott Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Naplónak. Megbocsáthatatlannak tartotta, hogy a dél-tiroli osztrák-olasz megbékélési modellre vonatkozó javaslatát nemcsak Bukarest utasította el, hanem a magyarországi vezetõk sem reagáltak rá érdemben, ezzel hozzájárultak az RMDSZ által fontosnak tartott megoldások leértékeléséhez. Bírálta Tom Lantos amerikai képviselõt is, aki a romániai magyarság képviselõinek véleményét figyelmen kívül hagyva kifejezte elismerését a romániai demokratikus fejlõdéssel kapcsolatban. Tom Lantos jelentésében azt írta, hogy Romániában "megjavult a helyzet az etnikai, vallási kisebbségek ügyében is." Megtörténhet, hogy még az idén kisiklik az RMDSZ -jelentette ki a püspök. Markó Béla azonban nem tart a kisiklástól. Tõkés László a vajdasági magyarság szervezetei közötti szakadást elrettentõ példának tartja az egész határon túli magyarság számára. Egyfelõl a többségi nacionalizmusok munkálkodnak ezen, másfelõl az anyaországi politika nem ellensúlyozza a többségi nacionalizmusok megosztó hatását, sõt igyekszik nem ellentétbe kerülni a többségi nemzetek politikai kurzusával - hangsúlyozta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Véleménye szerint az RMDSZ nem érzi, hogy többszínûségében támogatását élvezné az anyaországi kormánypolitikának. Ennek következtében annyira felerõsödhet az amerikai és nyugat-európai úgynevezett integrációs nyomás, hogy a most elõretolult mérsékeltnek nevezett irányvonal az RMDSZ-ben abszolút kedvezményben részesül, ugyanakkor a másik oldal, az autonomista háttérbe szorul és nem vállalhatja a közösséget ezzel a fajta uralkodó irányzattal. - Arra a kérdésre, hogy minek tulajdonítja a lakása környékén többször látott távcsöves fényképezõgéppel felszerelt gépkocsikat, válaszában a politikai terrorizmust jelölte meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./

1997. július 22.

A sajtó pontatlanul vagy célzatosan ismertette az SZKT júl. 12-13.i kolozsvári tanácskozásán elhangzott beszédét, ezért Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatban tisztázta, hangzott el. Júl. 12-i felszólalása válasz volt Tokay György miniszter beszédére. Nagyfokú demagógiának minõsítette a kisebbségvédelmi tárca nélküli miniszter által mondottakat, és megemlíti, azt kifogásolta, hogy az elkeseredett székelyudvarhelyi tiltakozók sajnálatos cselekedetét "erõszakosnak bélyegezte", ezzel szemben viszont egyetlen elítélõ szava sem volt a szándékosan megtervezett provokatív hatósági, politikai "erõszakról", mely románosítási szándékkal telepíti Székelyudvarhelyre a görög-katolikusok intézményét. "A kisebbségek védelmére hivatott RMDSZ-minisztertõl joggal elvárható volna, hogy ne csak a kitessékelt apácákat, hanem az évek óta durva hatalmi provokációnak kitett székelyudvarhelyi honfitársait is védelmébe vegye" - állapította meg az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Tõkés László javasolta az SZKT-nak, vegye fontolóra a miniszter leváltását, miután kifejtette, hogy Tokay György gyakorlatban sokkal inkább a kormánnyal, mint az õt delegáló RMDSZ-szel azonosul, és a magyar kisebbség védelme helyett inkább a kormány kisebbségpolitikájának az apológiájára szakosodott. "... elõítéletbõl fakadó és célzatos beállítás egyes újságíróknak és RMDSZ-politikusoknak az a többszöri vélekedése, mely szerint én az ?RMDSZ koalíciós részvételének? ellenzõjeként szólaltam volna fel az SZKT kolozsvári ülésén" - írta nyilatkozatában Tõkés László, majd késõbb kifejtette, hogy a feltétel nélküli kormányba lépést ellenezte, és az RMDSZ koalíciós részvételét kész tényként elfogadja, és megalkuvás nélküli, eredményes szereplését fontosnak tartja. "Tokay György kicserélését is éppen ezért indítványoztam. Megítélésem szerint egy 'neptuni' kirakat-miniszter többet árt, mint használ a magyarság ügyének". Végül az RMDSZ tiszteletbeli sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a hazai és az anyaországi magyar nyelvû sajtó egy része hivatalos RMDSZ-politika 'pártsajtóként' viselkedik, és egyoldalú elfogultsággal kezeli a szövetségen belül megnyilvánuló kritikát és a hivatalostól eltérõ véleményeket. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

1997. július 30.

Csanády András budapesti filozófus, gazdaságkutató, az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa júl. 2-án Marosvásárhelyen elõadást tartott a romániai gazdasági átalakulásról. Elõadásnak szövegét hozta a Romániai Magyar Szó. Csanády leszögezte: egyetért az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával õ is, mert "az RMDSZ nemzeti-radikális szárnya Tõkés László vezérlete alatt: vajon mi lesz az erdélyi magyarsággal", ha megbukik a liberális kormánykoalíció? Visszapillantással kezdte. "Románia népei mindjárt harmadik évtizede süllyednek egyre mélyebbre a nyomorúságban." Az átalakulás elakadt félúton. A diktatúra bukása után nem állt készen más társadalmi erõ. Ezek után "a liberalizmus eszközeivel fel lehet-e építeni itt egy mûködõ és növekedésre képes magántulajdoni rendszert - központi hatalom, piaci elzárkózás és ahhoz szükséges nemzetiszínû gyûlölködés nélkül?" - tette fel a kérdést. "Van-e kikbõl felépíteni ilyen államrendet Romániában?" Ez a kérdés nemcsak a többségi nemzetnek tevõdik fel, hanem a kisebbségnek is: "van-e működésre képes polgári alternatívája az ötven évvel ezelõtti úri-népi magyarságtudatnak - és az avval felszerelt elitnek? Az állhatatos erdélyi kisebbségi magyarság 'ortodoxiája' - merev hagyománykötöttsége, sajátosan mitologikus mûveltsége válhatik-e talajává olyan gazdálkodásnak, mely képes megélhetést biztosítani e nemzettöredék minden egyes rétegének a világpiac fagyos éghajlata alatt?" Csanády kifejtette: nem elég a tõkebeáramlás. Romániában igen nagy a mezõgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Szerinte "köztudott, hogy az Ókirályságban a cigányok az elsõ világháborúig rabszolgai státusban éltek." /!/, meg kell említeni "a katonai határõrvidékek még törzsi-nemzetiségi eredetû szervezetének a véget nem érõ fennmaradását a Székelyföldön, Fogarasban, stb." Mindezek normákat, értékeket szabnak. - Csanády úgy látja, hogy hatalmas tömegek nem tudnak beilleszkedni a változásokba, azoknak közvetítõ állomást kell teremteni, ez nem lehet más, mint a megfelelõen szabályozott második gazdaság. - Csanády visszatért az RMDSZ szerepére. Azok, akik ellenzik a kormányban való részvételt, "hova tartanak igazában"? Szerinte azok azt mondják: hadd váljon csak még nehezebbé a feladatuk, mit törõdünk "mi magyarok avval, hogy Románia egészének sorsa mi lesz, hanem mi a magunk igazát csikarjuk ki tõlünk, bármibe is kerüljön az országnak. Emlékezzünk csak vissza a bõszülten türelmetlen jelszóra, amivel az átalakulás nyitányát az erdélyi magyarság hangadói 90-ben köszöntötték: »Amit nem kapunk vissza most, azt nem kapjuk vissza soha«. Amink volt a Monarchiába, a Horthy-féle kis magyar világ-ban, az Isten és emberek elõtt minket mind megillet most is. Ezt a történelem ítélõszéke elõtt ismerje el nekünk a világ, a románok pedig adják vissza. Közösen csak akkor és azután indulhatunk el bárhova is. Önkritika és fenntartás nélkül kívánnánk azonosulni történelmi múltunkkal, nemzeti önzésünk teljes mértéktelenségével." /Csanády András: Románia gazdasági átalakulásának csapdája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./ Megdöbbentőek Csanády állításai. Történelemi ismeretei hiányosak, a cigányrabszolgaságot Cuza fejedelem 1865-ben szüntette meg. - Hihetetlen az 1990-es szerény követések kiforgatása. Csanády nem tudja, hogy a kommunista diktatúrában megvolt, de elvett jogokat /anyanyelvi oktatás/ követeltek.

1998. május 10.

Máj. 3-10. között immár hetedik alkalommal rendezte meg Nagyvárad magyarsága a Varadinum '98 ünnepségsorozatot. A nagyváradi történelmi egyházak, illetve az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete által patronált nyolcnapos rendezvénysorozatból kiemelkedett az elsõ napon, május 3-án lezajlott román-magyar értelmiségi találkozó a Lorántffy Zsuzsánna Református Központban, amelyen megnyitó beszédet mondott Tõkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, Tempfli József római katolikus megyéspüspök, Varga Gábor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és Vasile Sabau nagyváradi ortodox lelkész; továbbá a máj. 6-án este a Tibor Ernõ Galériában tartott könyvbemutató. Máj. 9-én, a Varadinum '98 utolsó elõtti napján Nagyvárad vendége volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezetõ elnök. Az RMDSZ országos vezetõi a nagyváradi RMDSZ-vezetõkkel és -tanácsosokkal a helyi TVS-2 kábeltévé által sugárzott kétórás egyenes adásban ismertették a szövetséget foglalkoztató legfontosabb kérdéseket. Az "Otthon a hazában! Otthont Európában!" címmel sugárzott adásban a szövetségi, illetve ügyvezetõ elnökön kívül részt vett Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Varga Gábor megyei RMDSZ-elnök, valamint Dudás Károly a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökségi tagja, illetve Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége képviseletében. A Varadinum máj. 10-én, vasárnap a hagyományos Szent László körmenettel, majd este a Kármán József-Szabó Magda szerzõpáros "Fanny hagyományai" címû színdarabjának bemutatójával zárult, a Szigligeti Társulat mûvészeinek elõadásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1261. sz./

1999. március 1.

A Szövetségi Képviselõk Tanácsa febr. 27-én és 28-án Marosvásárhelyen tartotta ülését. Bevezetõjében Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a testületet a koalíciós állapot pillanatnyi helyzetérõl, a magyar-magyar csúcsról, amely Magyar Állandó Értekezlet néven a kapcsolattartás intézményes fórumává vált. A szövetségi elnök külön hangsúlyozta az RMDSZ kezdeményezésére létrejött kis- és középvállalatokkal foglalkozó ügynökség jelentõségét, amelynek élére Birtalan József volt szállításügyi államtitkárt nevezték ki. Ezzel a kezdeményezéssel az RMDSZ bebizonyította, hogy nemcsak a kisebbségpolitika, hanem más, országos jelentõségû kérdések is foglalkoztatják. A kettõs állampolgárság ügyérõl elmondotta: többszöri éles felvetéseire nem kapott olyan választ, hogy amennyiben az RMDSZ vezetõsége kérné ezt, a magyar kormány megadná a kettõs állampolgárságot. Markó beismerte, hogy az RMDSZ-en belül igenis léteznek egymásnak feszülõ, egymásnak ellentmondó vélemények. " Én magam is számos tisztségviselõvel nem értek egyet, de senkinek sem szabad a nézetkülönbségeket szembeállítania az RMDSZ egységével." "Miközben a kormánykoalíció kilábalni igyekszik a bányászjárásokból, nem tekinthetünk el attól, hogy körvonalazódik egyfajta háttér-magyarellenesség" - figyelmeztetett Markó Béla és határozott állásfoglalást kért az SZKT-tól a kézdivásárhelyi '89-es eseményekben való részvételért nemrég alapfokon hozott ítéletek ügyében, az úgynevezett Agache-féle perben, éppúgy, mint a csernátoni fórum egyes résztvevõinek a brassói ügyészségre való beidézése esetében Tõkés László tiszteletbeli elnök megköszönte a Tokay György helyébe lépett új kisebbségügyi miniszternek, hogy az utóbbi években elsõ alkalommal hivatalosan felvette a kapcsolatot a vallási vezetõkkel és február 19- én Kolozsvárott találkozott püspökökkel és egyházi fõgondnokokkal. Tokayról viszont úgy nyilatkozott, hogy a leköszönt miniszter távozásának ódiumát rá, a tiszteletbeli elnökre akarta vetni. Igaz ugyan, hogy két évvel ezelõtt felvetette Tokay eltávolítását, mely kezdeményezéssel akkor magára maradt, ám két év után azt mondani, hogy Tõkés László miatt volt eltávolítva, ez politikai lejáratással, egyúttal visszautasított minden, általa kezdeményezett fórummal kapcsolatos vádat is és a magyar-magyar csúcs kapcsán a kettõs állampolgárság ügyét érintve úgy fogalmazott: az anyaországban "elnyilatkozták magukat egyes vezetõk, ahelyett, hogy az RMDSZ-szel kimunkáltak volna egy közös álláspontot." Az ülésen Markó-Tõkés pengeváltásra is sor került, mert a szövetségi elnök megkérdezte hogy az órákig húzódott vitának tulajdonképpen mi volt a célja? Mert végülis ugyanazok a személyek, önmagukat idézve, ugyanazt ismételték el, ami a már elhíresült fórumokon is elhangzott, és a kettõs állampolgárság érzelmi hátterét kihasználva ne próbálja senki kettéosztani a szervezetet. Tõkés László érve erre: amit nem kértünk, azt bizonyosan nem kapjuk meg. Ami elhalkul az RMDSZ-en belül, az elhalkul odaát is. Tokay György azt hangoztatta: felelõs romániai magyar politikus nem nyilatkozhat oly módon a kettõs állampolgárság kérdésérõl, hogy figyelmen kívül hagyja azokat a nemzetközi szerzõdéseket, amelyek Magyarországra szigorú kötelezettségeket rónak. Katona Ádám a kettõs állampolgárság kérdésének a szõnyeg alá seprésével vádolta az RMDSZ vezetõségét. Kijelentette: felelõsségre kell vonni azokat a "régi rendszer" maradványaiként tovább tevékenykedõ magyar külügyi szakértõket, akik egykor "legyúrták" a magyar-román alapszerzõdést, most meg "rossz tanácsokat adnak a jóhiszemû magyar vezetõknek". "Ezen a parton" a püspök úr eddig második személynek érezte magát a szövetségben, most már harmadik. Markó: Nem errõl szól az RMDSZ, hogy ki hányadik helyen áll, hanem arról, hogy aki elöl van, az mit tesz. Febr. 27-én délután a kongresszust elõkészítõ dolgokkal foglalkozott az SZKT. A vita végeredménye: a kongresszuson részt vesz az SZKT meg a Szövetségi Egyeztetõ Tanács mind a 181 tagja, 228 mandátum jut a területi szervezeteknek, 36 a pártoknak, platformoknak, 26 az ifjúsági szervezetek (MIT) képviseletének. A febr. 28-án folytatódó ülésen az SZKT kijelölte tagjait a program-, illetve alapszabályzat-módosító bizottságban Szatmári Tibor, Tamás Sándor, Székely Ervin, illetve Ráduly Róbert, Bulyovszkij Loránd, Márton Árpád személyében. Kijelölték az átvilágító bizottságot. A testület elfogadta a SZET döntését az átvilágító bizottság összetételérõl, amelynek tagjai Szabó Árpád unitárius püspök, Csávossy György SZET-elnök és Antal Attila. Az SZKT ugyanakkor elfogadta egy új, szociális kérdésekkel foglalkozó fõosztály létrehozására vonatkozó javaslatot. Az SZKT úgy döntött, hogy Csíkszereda legyen a következõ RMDSZ-kongresszus színhelye. - A tanácskozás több nyilatkozat és állásfoglalás elfogadásával ért véget: az SZKT elítélte az elmúlt idõszakban "az etnikai diszkrimináció minden jegyét magán viselõ koncepciós pereket", lásd a kézdivásárhelyi rendõrlincselés elítéltjeit, a brassói ügyészség beidézett RMDSZ-politikusokat, vagy az úgymond "rágalmazási" perben súlyos pénzbüntetésre ítélt Kolumbán Gábort, Hargita megye tanácselnökének esetét. Az SZKT állásfoglalásban hívta fel a figyelmet arra, hogy az Országos Audiovizuális Tanács túllépte jogkörét, és alkotmányos jogokat korlátozott, amikor határozatban kötelezte a nem román nyelven sugárzott rádiós és televíziós mûsorok szinkrontolmácsolását, illetve román nyelven való feliratozását. Az SZKT megbízta a szövetség vezetõit, hogy járjanak el Eva Maria Barki bécsi jogász Romániából történt kiutasításának visszavonása érdekében. Az SZKT zárt ülést rendelt el a költségvetés megvitatására, amelyet azonban elhalasztott a testület áprilisra tervezett ülésére. /Marosvásárhelyen: Mi fõ a kondérban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1., Székely Kriszta: Csíkszereda az RMDSZ-kongresszus színhelye Nem az RMDSZ-en múlik a kettõs állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

1999. március 15.

Tempfli József nagyváradi megyés püspök márc. 15-én délelõtt a kiskunmajsai Marispusztán járt, Pongrácz Gergelynek, az 1956-os forradalom egyik hõsének szülõföldjén, ahol felavattak egy 1956-os múzeumot. A püspök délután Budapesten részt vett az '56-os szervezetek ünnepségén. Tõkés László püspök elmondta, hogy márc. 15-én Kézdivásárhelyen vett részt a szabadságharc évfordulójára való emlékezésen. Mintegy tízezer ember jött el, valóságos búcsúhangulat volt, amikor az éneklõ, zászlós tömeg gyülekezett. Tõkés László beszédében hangsúlyozta, hogy helytelen az RMDSZ-t radikálisokra és mérsékeltekre osztani, mert ez az egység megbontásához vezet. Jövõt formálni csak a magyarság összefogásával lehetséges. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 17./

2010. január 11.

Újratöltenék az EMEF-et - Kölcsönösen tájékoztatták egymást az RMDSZ és az EMNT vezetõi
Elsõsorban kölcsönös eszmei, politikai kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatásra használták az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum (EMEF) Marosvásárhelyen megtartott hétvégi ülését az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetõi.
A megbeszélést követõ sajtótájékoztatón az EMEF két társelnöke, Markó Béla és Tõkés László elmondta: februárban egy újabb találkozóra kerül sor, ahol a közeljövõ konkrét feladatait fogják leosztani a különbözõ munkacsoportok számára.
Közös elemzéseket készítenek
Markó Béla elmondta, az EMNT-t elsõsorban az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L) közösen kidolgozott kormányprogramról tájékoztatták, arról, hogy a szövetség mit tart fontosnak ebben a kormányprogramban, úgy az általános társadalmi érdekek tekintetében, mint a sajátos magyar ügyekkel kapcsolatban.
Arról is tájékoztattuk partnereinket, hogy a kormányban és állami intézményekben milyen súlyt foglal el az RMDSZ az elkövetkezõ idõszakban, kitérve az államtitkári, prefektusi, alprefektusi tisztségekre és a dekoncentrált intézmények vezetõire - fogalmazott Markó, hozzátéve, hogy az együttmûködés további módozatairól is tárgyaltak.
Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint bár a két szervezet között vannak véleménykülönbségek, keresni kell az együttmûködés útjait, módjait. Közösen készítenek például elemzést a kisebbségi törvénytervezetrõl, a tanügyi reform kivitelezésérõl, decentralizációs problémákról és más fontos kérdésekrõl.
Szétzilálódott az egység?
Tõkés László azzal kezdte mondanivalóját, hogy a húsz évvel ezelõtti egyetértés mára már nem jellemzõ, az egység szétzilálódott. Most nehezebb szót érteni, mint ezelõtt negyedévvel - utalt a közelmúlt eseményeire Tõkés, aki szerint az elnökválasztás után nehezebb egyetérteni az RMDSZ-szel, mint elõtte.
Az erdélyi magyar összefogás veszélybe került, nagyon jól indultunk az európai parlamenti választásokon, ami folytatódott az EMEF megalakulásával, megrendeztük a székelyföldi önkormányzati nagygyûlést, együtt tudtunk mûködni különbözõ kérdésekben. Az RMDSZ mostani politikájával azonban mi nem tudtunk egyetérteni - tulajdonképpen nem is igényelték egyetértésünket -, ezért a mostani helyzetben nagyon problematikussá vált az összefogás folytatása - fogalmazott az EMNT elnöke.
Vita az eszközökrõl
Markó Béla úgy értékelte, a két szervezet közötti legnagyobb véleménykülönbségek valóban a kormányzati szerepvállalás mentén bontakoznak ki, pontosabban annak kapcsán, hogy melyek azok a politikai eszközök, amelyek eredményesek lehetnek a magyar érdekvédelmi politikában.
Az RMDSZ álláspontja szerint, amikor egy kisebbségi szervezet a román belpolitikában cselekvõ részvétel mellett dönt, természetszerûen számol a kormányzás lehetõségével és eszközeivel is. Meggyõzõdésünk, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nemcsak az általános országos célok, hanem a sajátos közösségi célkitûzések megvalósításához is hozzájárul, hiszen a közösen kidolgozott kormányprogramban számos, az etnikumközi kapcsolatok javítására vonatkozó célkitûzés szerepel. E tekintetben nem értünk egyet az EMNT-vel, õk ellenzékben szeretnének látni minket, míg meggyõzõdésem, hogy az erdélyi magyarok túlnyomó többsége támogatja az RMDSZ kormányzati részvételét - szögezte le az RMDSZ elnöke.
Antal Erika. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. január 11.

Újratöltenék az EMEF-et - Kölcsönösen tájékoztatták egymást az RMDSZ és az EMNT vezetõi
Elsõsorban kölcsönös eszmei, politikai kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatásra használták az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum (EMEF) Marosvásárhelyen megtartott hétvégi ülését az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetõi.
A megbeszélést követõ sajtótájékoztatón az EMEF két társelnöke, Markó Béla és Tõkés László elmondta: februárban egy újabb találkozóra kerül sor, ahol a közeljövõ konkrét feladatait fogják leosztani a különbözõ munkacsoportok számára.
Közös elemzéseket készítenek
Markó Béla elmondta, az EMNT-t elsõsorban az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L) közösen kidolgozott kormányprogramról tájékoztatták, arról, hogy a szövetség mit tart fontosnak ebben a kormányprogramban, úgy az általános társadalmi érdekek tekintetében, mint a sajátos magyar ügyekkel kapcsolatban.
Arról is tájékoztattuk partnereinket, hogy a kormányban és állami intézményekben milyen súlyt foglal el az RMDSZ az elkövetkezõ idõszakban, kitérve az államtitkári, prefektusi, alprefektusi tisztségekre és a dekoncentrált intézmények vezetõire - fogalmazott Markó, hozzátéve, hogy az együttmûködés további módozatairól is tárgyaltak.
Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint bár a két szervezet között vannak véleménykülönbségek, keresni kell az együttmûködés útjait, módjait. Közösen készítenek például elemzést a kisebbségi törvénytervezetrõl, a tanügyi reform kivitelezésérõl, decentralizációs problémákról és más fontos kérdésekrõl.
Szétzilálódott az egység?
Tõkés László azzal kezdte mondanivalóját, hogy a húsz évvel ezelõtti egyetértés mára már nem jellemzõ, az egység szétzilálódott. Most nehezebb szót érteni, mint ezelõtt negyedévvel - utalt a közelmúlt eseményeire Tõkés, aki szerint az elnökválasztás után nehezebb egyetérteni az RMDSZ-szel, mint elõtte.
Az erdélyi magyar összefogás veszélybe került, nagyon jól indultunk az európai parlamenti választásokon, ami folytatódott az EMEF megalakulásával, megrendeztük a székelyföldi önkormányzati nagygyûlést, együtt tudtunk mûködni különbözõ kérdésekben. Az RMDSZ mostani politikájával azonban mi nem tudtunk egyetérteni - tulajdonképpen nem is igényelték egyetértésünket -, ezért a mostani helyzetben nagyon problematikussá vált az összefogás folytatása - fogalmazott az EMNT elnöke.
Vita az eszközökrõl
Markó Béla úgy értékelte, a két szervezet közötti legnagyobb véleménykülönbségek valóban a kormányzati szerepvállalás mentén bontakoznak ki, pontosabban annak kapcsán, hogy melyek azok a politikai eszközök, amelyek eredményesek lehetnek a magyar érdekvédelmi politikában.
Az RMDSZ álláspontja szerint, amikor egy kisebbségi szervezet a román belpolitikában cselekvõ részvétel mellett dönt, természetszerûen számol a kormányzás lehetõségével és eszközeivel is. Meggyõzõdésünk, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nemcsak az általános országos célok, hanem a sajátos közösségi célkitûzések megvalósításához is hozzájárul, hiszen a közösen kidolgozott kormányprogramban számos, az etnikumközi kapcsolatok javítására vonatkozó célkitûzés szerepel. E tekintetben nem értünk egyet az EMNT-vel, õk ellenzékben szeretnének látni minket, míg meggyõzõdésem, hogy az erdélyi magyarok túlnyomó többsége támogatja az RMDSZ kormányzati részvételét - szögezte le az RMDSZ elnöke.
Antal Erika. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. január 11.

Újratöltenék az EMEF-et - Kölcsönösen tájékoztatták egymást az RMDSZ és az EMNT vezetõi
Elsõsorban kölcsönös eszmei, politikai kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatásra használták az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum (EMEF) Marosvásárhelyen megtartott hétvégi ülését az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetõi.
A megbeszélést követõ sajtótájékoztatón az EMEF két társelnöke, Markó Béla és Tõkés László elmondta: februárban egy újabb találkozóra kerül sor, ahol a közeljövõ konkrét feladatait fogják leosztani a különbözõ munkacsoportok számára.
Közös elemzéseket készítenek
Markó Béla elmondta, az EMNT-t elsõsorban az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L) közösen kidolgozott kormányprogramról tájékoztatták, arról, hogy a szövetség mit tart fontosnak ebben a kormányprogramban, úgy az általános társadalmi érdekek tekintetében, mint a sajátos magyar ügyekkel kapcsolatban.
Arról is tájékoztattuk partnereinket, hogy a kormányban és állami intézményekben milyen súlyt foglal el az RMDSZ az elkövetkezõ idõszakban, kitérve az államtitkári, prefektusi, alprefektusi tisztségekre és a dekoncentrált intézmények vezetõire - fogalmazott Markó, hozzátéve, hogy az együttmûködés további módozatairól is tárgyaltak.
Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint bár a két szervezet között vannak véleménykülönbségek, keresni kell az együttmûködés útjait, módjait. Közösen készítenek például elemzést a kisebbségi törvénytervezetrõl, a tanügyi reform kivitelezésérõl, decentralizációs problémákról és más fontos kérdésekrõl.
Szétzilálódott az egység?
Tõkés László azzal kezdte mondanivalóját, hogy a húsz évvel ezelõtti egyetértés mára már nem jellemzõ, az egység szétzilálódott. Most nehezebb szót érteni, mint ezelõtt negyedévvel - utalt a közelmúlt eseményeire Tõkés, aki szerint az elnökválasztás után nehezebb egyetérteni az RMDSZ-szel, mint elõtte.
Az erdélyi magyar összefogás veszélybe került, nagyon jól indultunk az európai parlamenti választásokon, ami folytatódott az EMEF megalakulásával, megrendeztük a székelyföldi önkormányzati nagygyûlést, együtt tudtunk mûködni különbözõ kérdésekben. Az RMDSZ mostani politikájával azonban mi nem tudtunk egyetérteni - tulajdonképpen nem is igényelték egyetértésünket -, ezért a mostani helyzetben nagyon problematikussá vált az összefogás folytatása - fogalmazott az EMNT elnöke.
Vita az eszközökrõl
Markó Béla úgy értékelte, a két szervezet közötti legnagyobb véleménykülönbségek valóban a kormányzati szerepvállalás mentén bontakoznak ki, pontosabban annak kapcsán, hogy melyek azok a politikai eszközök, amelyek eredményesek lehetnek a magyar érdekvédelmi politikában.
Az RMDSZ álláspontja szerint, amikor egy kisebbségi szervezet a román belpolitikában cselekvõ részvétel mellett dönt, természetszerûen számol a kormányzás lehetõségével és eszközeivel is. Meggyõzõdésünk, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nemcsak az általános országos célok, hanem a sajátos közösségi célkitûzések megvalósításához is hozzájárul, hiszen a közösen kidolgozott kormányprogramban számos, az etnikumközi kapcsolatok javítására vonatkozó célkitûzés szerepel. E tekintetben nem értünk egyet az EMNT-vel, õk ellenzékben szeretnének látni minket, míg meggyõzõdésem, hogy az erdélyi magyarok túlnyomó többsége támogatja az RMDSZ kormányzati részvételét - szögezte le az RMDSZ elnöke.
Antal Erika. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. január 11.

Újratöltenék az EMEF-et - Kölcsönösen tájékoztatták egymást az RMDSZ és az EMNT vezetõi
Elsõsorban kölcsönös eszmei, politikai kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatásra használták az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum (EMEF) Marosvásárhelyen megtartott hétvégi ülését az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetõi.
A megbeszélést követõ sajtótájékoztatón az EMEF két társelnöke, Markó Béla és Tõkés László elmondta: februárban egy újabb találkozóra kerül sor, ahol a közeljövõ konkrét feladatait fogják leosztani a különbözõ munkacsoportok számára.
Közös elemzéseket készítenek
Markó Béla elmondta, az EMNT-t elsõsorban az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L) közösen kidolgozott kormányprogramról tájékoztatták, arról, hogy a szövetség mit tart fontosnak ebben a kormányprogramban, úgy az általános társadalmi érdekek tekintetében, mint a sajátos magyar ügyekkel kapcsolatban.
Arról is tájékoztattuk partnereinket, hogy a kormányban és állami intézményekben milyen súlyt foglal el az RMDSZ az elkövetkezõ idõszakban, kitérve az államtitkári, prefektusi, alprefektusi tisztségekre és a dekoncentrált intézmények vezetõire - fogalmazott Markó, hozzátéve, hogy az együttmûködés további módozatairól is tárgyaltak.
Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint bár a két szervezet között vannak véleménykülönbségek, keresni kell az együttmûködés útjait, módjait. Közösen készítenek például elemzést a kisebbségi törvénytervezetrõl, a tanügyi reform kivitelezésérõl, decentralizációs problémákról és más fontos kérdésekrõl.
Szétzilálódott az egység?
Tõkés László azzal kezdte mondanivalóját, hogy a húsz évvel ezelõtti egyetértés mára már nem jellemzõ, az egység szétzilálódott. Most nehezebb szót érteni, mint ezelõtt negyedévvel - utalt a közelmúlt eseményeire Tõkés, aki szerint az elnökválasztás után nehezebb egyetérteni az RMDSZ-szel, mint elõtte.
Az erdélyi magyar összefogás veszélybe került, nagyon jól indultunk az európai parlamenti választásokon, ami folytatódott az EMEF megalakulásával, megrendeztük a székelyföldi önkormányzati nagygyûlést, együtt tudtunk mûködni különbözõ kérdésekben. Az RMDSZ mostani politikájával azonban mi nem tudtunk egyetérteni - tulajdonképpen nem is igényelték egyetértésünket -, ezért a mostani helyzetben nagyon problematikussá vált az összefogás folytatása - fogalmazott az EMNT elnöke.
Vita az eszközökrõl
Markó Béla úgy értékelte, a két szervezet közötti legnagyobb véleménykülönbségek valóban a kormányzati szerepvállalás mentén bontakoznak ki, pontosabban annak kapcsán, hogy melyek azok a politikai eszközök, amelyek eredményesek lehetnek a magyar érdekvédelmi politikában.
Az RMDSZ álláspontja szerint, amikor egy kisebbségi szervezet a román belpolitikában cselekvõ részvétel mellett dönt, természetszerûen számol a kormányzás lehetõségével és eszközeivel is. Meggyõzõdésünk, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nemcsak az általános országos célok, hanem a sajátos közösségi célkitûzések megvalósításához is hozzájárul, hiszen a közösen kidolgozott kormányprogramban számos, az etnikumközi kapcsolatok javítására vonatkozó célkitûzés szerepel. E tekintetben nem értünk egyet az EMNT-vel, õk ellenzékben szeretnének látni minket, míg meggyõzõdésem, hogy az erdélyi magyarok túlnyomó többsége támogatja az RMDSZ kormányzati részvételét - szögezte le az RMDSZ elnöke.
Antal Erika. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. január 21.

Letölthető Word dokumentum (DOCX)

Tisztújítások, elnökök - Sorrendben tizedik kongresszusára készül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség [.]
Húsz év alatt mindössze két elnöke volt az RMDSZ-nek, amely ezzel is bizonyítja, hogy a legstabilabb romániai tömörülés. [.]

Domokos-Szõcs párviadal
Az RMDSZ idén X. kongresszusához ért. Jubileumi eseményhez illõen a tanácskozást az I. kongresszus színhelyén, Nagyváradon tartják meg február 26-27-én. Markó Béla megüresedõ elnöki székéért három jelölt verseng: Kelemen Hunor, Eckstein-Kovács Péter és Olosz Gergely.
1990. április 21-23-án az RMDSZ legfõbb vezetõ testületének elsõ tanácskozása alkalmával két jelölt indult az elnöki tisztségért: a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) radikális fiataljai által támogatott Szõcs Géza költõ, valamint az RMDSZ helyi és megyei szervezeteit frissen megalakító kulturális elit derékhadára támaszkodó Domokos Géza, aki a bukaresti Kriterion könyvkiadót a Ceauºescu-féle diktatúra és cenzúra éveiben is bravúros ügyességgel vezette. Választás helyett azonban kompromisszum született, ennek nyomán az elnök Domokos, a fõtitkár pedig Szõcs lett. A kongresszus az RMDSZ-t nem pártként, hanem pluralista szövetségként határozta meg.
Az 1990. májusi parlamenti választásokból az RMDSZ a második legnagyobb erõként került ki, és 41 honatyát küldhetett az új törvényhozásba.
Az 1991. május 24-26-án megtartott marosvásárhelyi II. kongresszuson az egy évvel korábbi kompromisszummal szemben a régi-új két jelölt, Domokos és Szõcs között nemcsak éles vitára, de szoros küzdelemre is sor kerül, amelyen végén, két forduló után a tisztségében levõ elnök, Domokos Géza nyert meg 129-123 arányban. Szõcsöt alelnökké választották.
Markó: papírforma szerinti gyõzelmek
Tisztújítás tekintetében az 1993. évi, január 15-17-i brassói, III. kongresszus nem hozott izgalmat: Domokos Géza nem indult az elnöki székért, Markó Béla pedig elsöprõ gyõzelmet aratott egyetlen ellenjelöltjével, az alig néhány szavazatot összesítõ Mina Lászlóval, a Brassó megyei szervezet elnökével szemben. Tõkés László a tiszteletbeli elnöki címmel maradt, miután hosszas rábeszélés és tanakodás után, az utolsó pillanatban visszalépett az elnöki jelöltségtõl.
Az újonnan megválasztott elnöknek a május 26-28-a között Kolozsváron megrendezett IV. kongresszuson sem kellett idegeskednie az elnökválasztás alkalmával: bár ezúttal két ellenjelöltje is volt, Borbély Imre, volt elnökségi tag és Kónya-Hamar Sándor, kolozsvári parlamenti képviselõ személyében, ismét magabiztosan gyõzött 226 szavazattal vetélytársai 51 illetve 57 voksa ellenében.
1997. október 3-4-én Marosvásárhelyen, az V., rendkívüli kongresszuson nem tartottak tisztújítást. Ez a kongresszus volt egyébként az elsõ az RMDSZ 1996. évi kormányra lépése után. Az éles vita azonban nem hiányzott, a nézetkülönbségek elsõsorban Markó Béla szövetségi és Tõkés László tiszteletbeli elnök között voltak szembetûnõek.
Markó Béla kétharmados többséggel gyõzött az 1999. május 15-16-i csíkszeredai, VI. kongresszuson is. Az RMDSZ belsõ ellenzéke által indított Kincses Elõdnek esélye sem volt vele szemben.
[.]
Bogdán Tibor, �?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. március 14.

Mi rosszat üzent a Fidesz az RMDSZ-nek?
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezete - noha ilyen irányú erkölcsi kötelezettsége nincs - láthatóan ki szeretné köszörülni azt a csorbát, amit a február végi RMDSZkongresszus ejtett a nyitott, toleráns, vendégszeretõ és befogadó, tisztelettudó és udvarias Nagyvárad (fantom)képén. Ezért hívta meg a március 15-i ünnepségekre Pelczné dr. Gáll Ildikó EP-képviselõt, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnökét. Mint ismeretes, a szocreál miliõben ülésezõ, egykori pártkongresszusok hangulatát idézõ, jórészt elõre megírt forgatókönyv alapján lezavart és nagyon sok közpénzt elpocsékolt kongresszuson - ami semmire nem adott választ azon kívül, hogy minden marad a régiben - a tulipános küldöttek (gyakorlatilag maga a pártapparátus) minden román vendég elõtt földig hajoltak, minden felszólalót „hosszantartó, hatalmas tapsban” részesítettek, kivéve épp a legnagyobb magyar kormánypárt, a Fidesz képviselõjét. Akit hölgy létére képesek voltak tiszteletlenül, zajongva, ricsajozva fogadni. Magyarán: alaposan kiviselte magát a magasságos kongresszus, letörölhetetlen szégyenfoltot ejtve a Bukarestbõl diktált rommagyar nemzetpolitika orcáján. Még az idõközben pártelnökké választott Kelemen Hunor is kénytelen volt szabadkozni, de az utólagos kozmetikázásban nem lelt partnerre a pártsajtóban, ami ezt úgy adta hírül, hogy „Pelczné Gáll Ildikóra pedig fátylat borítanak”, majd, gusztustalan nyelvi bukfenccel. (Az ízléstelenségben amúgy Frunda György RMDSZguru süllyedt a legmélyebbre a kolozsvári román tévének adott interjújában, amikor úgy tett, mintha nem is emlékezne a Fidesz-alelnök nevére, majd egész egyszerűen lebutalibázta.) A magyarországi balliberális média kéjelegve adta hírül, hogy „hatalmas botrányt váltott ki a fideszes Pelczné Gáll Ildikó RMDSZ-t megfenyegetõ beszéde Nagyváradon”, ami egyfelõl merõ hazugság, mert nem a politikus beszéde váltott ki botrányt, hanem a küldöttek reakciója a jóérzésű emberekben, másfelõl a „fenyegetés” is merõ csúsztatás és manipulálás, mindkettõ gyakori eszköze annak az anyaországi sajtónak, amit egy ismert írónk ekként jellemzett egyszer: „hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak 168 órán keresztül”. Az RMDSZ-es lakájsajtó természetesen ezzel összhangban próbálta meg a Fidesz és az Orbán-kormány ellen hergelni az erdélyi közvéleményt, csak egy dolgot felejtett el megírni, mégpedig azt, hogy Pelczné Gáll Ildikó bármit mondott volna, a szcenárium már készen volt az õ Váradra érkezése elõtt. Ez abból is kiderül, hogy beszédét sosem közölték, belõle csak részleteket ragadtak ki, és „elfelejtették” közhírré tenni, hogy a hurrogók a Kelemen választókörzetébõl kikerült, a hátsó sorokban megbújt hargitai küldöttek voltak, akikhez betársult a központi pártvezetés néhány hangadója. Az új elnöknek majd ezt is meg kell magyaráznia, amikor fátylat borítani és pénzt kunyerálni megy Budapestre.
Egy másik médiablöfföt is érdemes itt felemlíteni: a balliberális és tulipános lakájsajtó mindvégig azt híresztelte, hogy a magyar kormányzat az elnökségért elindult Olosz Gergelyt támogatta, s hogy a Fidesz-alelnök beszéde szavazatokat vont el a jelölttõl, holott soha senki hivatalosan nem tette le a garast Olosz mellett, õ maga próbálta azt a látszatot kelteni, hogy Orbán Viktor preferáltja. Kelemen, Eckstein, Olosz - egyre megy, egyik sem lett volna képes azt a kívánatos fordulatot kieszközölni az RMDSZ-ben, amire Pelczné Gáll Ildikó is célzott abban a beszédében, amit azért teszünk közzé itt és most, hogy olvasóink is láthassák, mi verte ki a biztosítékot az „elvtársak egy csoportjánál” azon a bizonyos „jubileumi” kongreszszuson, Nagyváradon, 2011. február 26-án.
Beszéd a Kongresszuson
Engedjék meg, hogy néhány gondolatot megosszak Önökkel, melyek talán segítségükre válhatnak abban a döntõ pillanatban, amikor Önök ma itt vezetõt választanak az RMDSZ élére. A mai nap nemcsak egyike a 365 napnak, nem csupán egy a fontos napok közül, és nem csak egy a tisztújító kongresszusok sorában. A mai nap korszakhatár lehet a RMDSZ életében. A változás, ami mindannyiunk életében eljön, ma ide is eljöhet Önök közé. Ez a változás azonban nem csak a fiatalításról szól - többrõl van itt szó - , a mai nap az útkeresésrõl és a helyes út megtalálásáról is szól. Azaz a jövõ együttműködésérõl szól, amely új hajlandóságot mutatva lezárhatja az elmúlt mintegy két évtizedes korszakot, amely korszaknak voltak nagy sikerei, de nem szűkölködött az ellentmondásokban sem. Önök ma megkapják az esélyt arra, hogy változtassanak. Ugyanakkor ma már nem jók a múltbeli válaszok, nem elegendõek a múltban jónak hitt félmegoldások.
Ma itt Önök a múlt örökségét nem elfelejtve a jövõrõl, gyermekeinkrõl, ugyanakkor hagyományaink ápolásáról, a tradícióinkról, egyszóval nem csak a saját, de a közös életünkrõl is döntenek. A változás bizonyos idõközönként önmagától is bekövetkezik. A fontos kérdés azonban az, hogy felkészültek vagyunk-e a változásra. Sodródunk-e vele, vagy tudatosan, felelõsségünket felismerve irányítjuk-e döntéseinket? Önöknek a mai napon alkalmuk van választani a sodródás, alkalmazkodás, vagy a tudatos jövõépítés között.
A döntésük meghozatalakor azonban figyelniük kell környezetükre, figyelni kell az Önöket körülvevõ közösségekre, ami az RMDSZ vonatkozásában a minden megyére kiterjedõ magyar közösségeket jelenti. Ha ez a figyelem és gondoskodás elmarad, akkor valami véget ér. Ha egy test elfárad - és ugyanez igaz egy nagy szervezetre is - , lomha lesz, lelassul, és elõbb utóbb elõjön a betegség, mellyel a test jelezni kíván. Ezek a jelek fontosak, tisztelt hölgyeim és uraim, mert a figyelmetlenségbõl adódó veszteségek sajnos pótolhatatlanul egy életre szólnak.
Egy politikai szervezet életében is megfigyelhetõ ugyanezen folyamat: a tagok elmaradoznak, az aktivitás lelassul, a lelkesedés alábbhagy, a külsõ megítélés számottevõen romlik. Ekkor szólal meg bennünk - eleinte egészen halkan, majd egyre vészjóslóbban - az a bizonyos belsõ hang, mely azt mondja, hogy valami nem jó, valami más kell. Igazi politikai nagyság, aki ezt a hangot kellõ idõben meghallja.
Önök ma eljutottak erre a szintre, amihez õszintén és szívbõl gratulálok!
Megújulás kell, ami a megfelelõ politikai válaszokkal felel majd a minket körülvevõ kérdésekre, úgymint társadalom, a család, a gazdaság, vagy éppen a környezetvédelem ügye. És itt kell feltenni az alapvetõ kérdéseket, hogy megvan-e az az értékrend, amire a megújulás nevében a szövetséget építeni lehet? Ha megvan ez a stabil alap az építkezéshez, akkor kérdés az lesz, hogy megvan.e az irány, végül megvannak-e a kitűzött célok? Ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket megválaszoljuk, rögzíteni kell azt az egyszerű tényt, hogy kik a szövetségeseink, és majd a szövetségeseinkhez fűzõdõ viszonyt is, s benne a FIDESZ-hez fűzõdõ viszonyt is újra kell értelmezni. A következõ kérdés a magyarság mint kisebbség érdekeinek képviselete és annak érvényre juttatása. A magyar közösségeket is csak úgy lehet tisztességesen sikerrel képviselni, ha az idõk szavát értve, a közösséghez való viszonyt újragondolva, a közösségek valós igényeit megismerve és felkarolva fordulunk közösségeink felé. Azaz az összmagyarság közös ügyét nem lehet szövetségesek, segítõk nélkül elõre vinni.
Hölgyeim és Uraim! Talán nem is tudják elképzelni, milyen felemelõen jó érzés látni, hogy az Európai Néppárt magyar delegációjában ez már megvalósult, ott õszintén tudunk beszélni a problémáinkról. Hölgyeim és Uraim! Olyan lehetõségek elõtt állunk mi magyarok itt Európában, amelyekkel csak együttesen tudunk élni. Amikor kérdésem, netalán gondom van - a politikában ez nagy dolog -, a legnagyobb bizalom mellett fordulok szobaszomszédomhoz, Sógor Csabához, de ugyanúgy Winkler Gyulához, s ugyanolyan tisztelettel Tõkés Lászlóhoz is. Persze vannak vitáink, ezek sokszor komoly elvi viták is, de milyen jó viták, és mindegyik elõre viszi közös dolgainkat.
Hölgyeim és Uraim! Olyan lehetõségek elõtt állunk mi magyarok itt Európában, amelyekkel csak együttesen tudunk élni. Az adottságaink kiválóak, mi vagyunk az EU soros elnöke, a Fidesz.KDNP, az RMDSZ, sõt a PDL is az Európai Néppárt közös családjába tartozik. S a mi politikai családunk a legnagyobb befolyással rendelkezõ európai parlamenti frakció. Talán szokatlan, hogy egy Tisztújító Kongresszushoz szóló köszöntõ beszédben ezt mondom, de Önök ma, itt elsõsorban nem személyek között választanak. Önök utak között választanak, azt választják meg, hogy hogyan tegyék meg az Önök elõtt álló, feladatokkal és kihívásokkal teli utat. Arról döntenek, hogy a rövidebb úton - netán megalkuvásokkal is övezve - jussanak-e el a kívánt sikerhez, vagy az önös érdekeket mellõzve, kompromisszumok nélkül, hosszútávra szóló építkezésekbe kezdjenek, melyben Európa-szerte is biztos partnerekre találnak.
Nekünk, a ma már 2/3-os támogatottsággal bíró pártnak is sokszor könnyebb lett volna a rövidebb utat választani, mi mégsem ezt tettük. Igaz, sokszor nem volt könnyű, de támogató módon kitartottunk szövetségeseink mellett, és együtt kivártuk a megfelelõ idõt, amely idõ valóban megérett a változásra, ami végül be is következett.
Én mint a FIDESZ alelnöke biztosíthatom Önöket, hogy ha a változás mellett döntenek ma itt, tisztelt hölgyeim és uraim, akkor mi segítõ kezet nyújtunk Önöknek a kitűzött célok elérésében, és együttműködésünket ajánljuk fel, ahogy ezt tettük eddig is, és tesszük a jövõben is a kárpát.medencei összefogás nevében.
Végezetül, kérem Önöket, hogy soha ne tévesszék szem elõl a tényt, miszerint az itt élõ magyarok már régóta várnak sorsuk valódi felkarolására és a változásra, jobban mondva, õk mindig is a változásra vártak.
Pelczné dr. Gáll Ildikó, Reggeli Újság (Nagyvárad)

2011. április 1.

Tõkés: általános válságban a magyarság identitása
Tõkés László szerint általános válságba került a magyarság identitása, amelybõl csak az önazonosság felvállalásával, a kallódó és elvegyült magyarok összegyûjtésével és egyesítésével lehet kilábalni.Az Európai Parlament alelnöke pénteken a Nyíregyházi Fõiskolán megtartott elõadása után újságíróknak azt mondta: magyarnak lenni hosszú ideig hálátlan dolog volt, mivel a nemzet Trianon óta mindenütt nemkívánatossá vált, az erdélyi magyarokat pedig hontalannak csúfolták Románia-szerte.
Az egyszerû pavlovi reflexek is azt diktálják, hogy ha valamibõl nem származik haszna az embernek, sõt, ha mindig verést kap miatta, akkor egyre kevésbé kívánja, hogy az legyen, amiért bántják - mondta Tõkés László. Hozzátette: emiatt válságba került az identitástudat, sokan letagadták magyarságukat és idegen nyelvre váltották anyanyelvüket másokat pedig mesterséges úton románosítottak el. Beindult az asszimiláció, amely jelenleg az egyik legveszélyesebb folyamat - mutatott rá.
Itt az ideje összeszedni magunkat, és vállalni önazonosságunkat, feladatunk megkeresni és visszatéríteni a kallódó, a félig elvegyült és dadogó magyarokat, csak így válhatunk ismét erõs, izmos nemzetté - hangsúlyozta. Mint mondta, a magyarság számára ez létkérdés: a honi magyarok lélekszáma már tízmillió alatt van, az erdélyieké pedig 250 ezerrel fogyatkozott 1990 óta.
A kettõs állampolgársággal kapcsolatban a politikus kiemelte, hogy eddig mintegy ötvenezren igényelték a magyar állampolgárságot. A huszonnyolc Demokrácia Központban éjjel-nappal dolgoznak, s intézik az ügyeket - mondta.
Olyan sokan jelentkeznek, hogy hetekre elõre be kellett osztani az ügyfélfogadást - tette hozzá Tõkés László. A politikus szerint azokat is meg kell gyõzni, akik nem akarnak élni ezzel lehetõséggel. Arra kért mindenkit, hogy járuljon hozzá a határok feletti, békés nemzetegyesítéshez. Erdély.ma

2011. április 1.

�?j trió az RMDSZ élén - Borbély Lászlót javasolja politikai alelnöknek, Kovács Pétert, fõtitkárnak Kelemen Hunort
Borbély László környezetvédelmi minisztert javasolja a politikai alelnöki, Kovács Péter területi szervezetekért felelõs ügyvezetõ alelnököt pedig a fõtitkári tisztségre az RMDSZ szövetségi elnöke. Kelemen Hunor javaslatairól a Szövetségi Képviselõk Tanácsa (SZKT) szombati, kolozsvári ülésén szavaz.
Interjú Borbély László politikai alelnökjelölttel
Nyílt titoknak számít hónapok óta, hogy ön a politikai alelnöki tisztség várományosa.
- Valóban, Kelemen Hunor szövetségi elnök már akkor felajánlotta a politikai alelnöki tisztséget nekem, amikor eldöntötte, hogy indul az elnöki tisztségért. Nem falrengetõ újdonság számomra ez a tisztség, kormányzati kapcsolatokért felelõs ügyvezetõ alelnökként eddig is ezt csináltam, ezután is ezt fogom csinálni, ezen felül csak bizonyos külpolitikai feladataim lesznek.
Az ügyvezetõ elnöki tisztség kettéválasztása politikai alelnöki és fõtitkári tisztségre egyébként logikus lépés, így a fõtitkárnak több kapacitása marad a szervezési kérdésekkel foglalkozni, míg a politikai alelnök politikai kérdésekben vesz részt a döntéshozatalban.
Ebben a többlépcsõs döntéshozatalban új elem a szövetségi elnökség.
- A szövetségi elnökség létrejötte - amely szerintem szintén jó döntés volt - nagyban segíti ezt a többlépcsõs döntéshozatalt, hiszen a szövetségi elnökségben jelen van a szövetségi elnök mellett a politikai alelnök, a volt szövetségi elnök, illetve más szervezeti struktúrák is. �?s nagy nyereség, hogy ezeket a struktúrákat, a területi szervezetek vezetõit, a platformokat jobban bevonjuk a döntéshozatalba, mint ahogyan eddig történt.
- Leendõ politikai alelnökként a szövetségi elnök után a politikai kérdésekben a legilletékesebb. Mint ilyent kérdezzük: mi a helyzet a bukaresti kormánykoalícióval?
- Nagyon nehéz idõszaknak nézünk elébe. A kormányzati jelenlétet illetõen életbevágóan fontos volt a koalíciós protokollum megkötése, és a határidõk már ketyegnek, a koalíciós partnereknek ezeket be kell tartaniuk. Itt van máris a nyakunkon az elsõ határidõ, a kisebbségi törvényt az ülésszak végéig meg kell szavazni, és következik azután a régióátalakítási törvény is.
- Budapesten, úgy tûnik, az RMDSZ irányában nem oldódott a fagyos légkör.
- Meggyõzõdésem, hogy ki tudunk alakítani egy modus vivendit a magyar kormánnyal akkor is, ha bizonyos kérdésekben a legmarkánsabban eltér a véleményünk. Ilyen példa az új erdélyi magyar párt megalakulása. A közvéleménykutatások márpedig bennünket igazolnak. Azt, hogy az erdélyi magyarok mélységesen ellene vannak egy új magyar párt megalakulásának.
- Tõkés Lászlót is meg lehet gyõzni arról, hogy nincs szükség új magyar pártra?
- Tõkés László RMDSZ-színekben megválasztott európai parlamenti képviselõ, és neki saját magával kell megbeszélnie elsõsorban ezt a tudathasadásos állapotot. De én biztos vagyok abban, hogy megtaláljuk a megegyezés módját vele is, mint ahogyan megtaláltuk két évvel ezelõtt is, az EP-választásokon, a Magyar �?sszefogás révén.
Interjú Kovács Péter fõtitkárjelölttel
- �?n területi szervezetekért felelõs ügyvezetõ alelnökként az RMDSZ fõtitkári posztjának várományosa. Milyen tervekkel vág neki a feladatnak, amennyiben az SZKT megszavazza a jelölését?
- Elõször is közelebb kell vinni a szervezetet az emberekhez, intenzívebb kommunikációt kell folytatni a közösségekkel, az emberek igényeire kell válaszolni a napi tevékenységben.
- Melyek a fõ csapások ebben a tekintetben?
- Az egyik fõ irány a területi szervezeteink segítése, hiszen vannak olyan területi szervezeteink, ahol növelni kell a hatékonyságot. A másik csapás: az önkormányzatok - tanácsosainkat, polgármestereinket, alpolgármestereinket jobban be kell kapcsolnunk az RMDSZ szervezeti vérkeringésébe. A harmadik vonulat a társadalomszervezés erõsítése, ami erõsebb magyar közösségeket eredményezne.
A negyedik irány az ifjúság bevonása a szervezetbe, a fiatalok jelenlétének megerõsítése például az önkormányzatokban. �?s végül, de nem utolsósorban a szervezetkommunikációt kell erõsíteni: mind a belsõ, mind a külsõ kommunikációt át kívánjuk gondolni, és ez már a választásokra való felkészülés szerves része lesz.
Kelemen Hunor szövetségi elnökké választása után erdélyi konzultációsorozat beindításáról beszélt. Ennek megszervezése, gondolom, a fõtitkár feladata is.
- A konzultációsorozat megtervezése folyamatban van, a gyakorlati megvalósítást pedig valahogy úgy kell elképzelni, mint egy nagy közvéleménykutatást, amellyel több százezer emberhez eljutunk. Kapuról kapura menve, a sajtóban, a világhálón és más csatornákon keresztül próbáljuk megtudni, mi az emberek véleménye, hogyan ítélik meg a környezetüket, mit módosítanának mindezen.
A másik nagy projekt idén a népszámlálás, az azzal kapcsolatos tájékoztatás. Vélhetõen összekötik a két kampányt.
- Természetesen, hiszen idõben is az egyik után azonnal következik a másik. A kettõ között az a különbség, hogy a népszámlálási kampányban kiemelt kategóriákat célzunk meg, míg a konzultáció egyformán irányul mind a másfél millió erdélyi magyar felé. A népszámlálási kampányban viszont beazonosítottunk hat olyan kategóriát, amelyeket megpróbálunk megcélozni: a csángókat, a svábokat, a lakótelepi magyarokat, a vegyes házasságokban élõ magyarokat, a romákat, akik magyarul beszélnek, valamint szórványtelepüléseken élõ magyarokat.
- A fõtitkárság leendõ munkatársai jórészt vélhetõen az ügyvezetõ elnökség jelenlegi alkalmazottai lesznek. Kikre számít?
- �?t vagy hat fõtitkárhelyettessel mûködik majd a fõtitkárság, és az ügyvezetõ elnökségen jelenleg dolgozó alkalmazottak, osztályvezetõk, igazgatók közül mindazoknak a munkájára számítok, akik folytatni akarják az eddig végzett munkát. Formailag az SZKT szavazza meg következõ ülésén a fõtitkárhelyetteseket, de természetesen nem kell addig várni, hanem a fõtitkár javaslata alapján születõ ideiglenes szövetségi elnöki kinevezéssel már hétfõ reggeltõl el lehet kezdeni a munkát.
�?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. április 1.

Kelemen: az RMDSZ-nél nincs mit kivizsgálnia a magyar kormánynak
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnél nincs mit keresnie a magyar kormány megbízottjainak, hiszen az RMDSZ soha egyetlen fillérnyi támogatást sem kapott Magyarországról - szögezte le kérdésünkre Kelemen Hunor.
Hozzátette, a magyar-román kormányközi megállapodás alapján mûködõ Iskola Alapítvány, illetve az információs irodák kapnak magyarországi támogatást, ezekkel a közpénzekkel pedig minden évben elszámolnak az összegek kezelõi. Rámutatott, a kivizsgálók semmilyen kivetnivalót nem találtak a pénzek felhasználásának módját illetõen.
Mint ismeretes, tegnap Budai Gyula magyarországi elszámoltatási kormánybiztos azt nyilatkozta, a magyar kormány által a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatások ügyében is kivizsgálást kezdeményez.
Budai nyilatkozatát Tõkés László felhívása elõzte meg: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felszólította az RMDSZ-t, hogy haladéktalanul adjon számot a romániai magyar közösségnek az általa kezelt és felhasznált, elköltött és elosztott román és magyar költségvetési pénzekrõl.
Az EP alelnöke nyilatkozatában továbbá azt szorgalmazta, hogy a magyar kormány Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki a feltételezett külhoni támogatási pénzeket volna hivatott elszámoltatni, illetve a határ túloldalán elkövetett pénzügyi visszaéléseknek járna utána
Kelemen szerint Tõkés kijelentéseivel nyomást próbál gyakorolni a magyar kormányra. Elmondta, ha nem ismerné Tõkést, akkor értetlenül állna ennek kijelentései elõtt. Hozzátette, Tõkés jobban tenné, ha nem vádaskodna, hiszen éppen az általa vezetett EMNT kap több 100 millió forintos támogatást demokrácia központjai létrehozására.
Transindex.ro

2011. április 2.

A megbékélés jegyében újult meg a Mátyás-szobor
Magyar és román részvétellel hivatalosan is átadták Kolozsváron a felújított Mátyás-szoborcsoportot. Az együttmûködés fontosságát hangsúlyozták az ünnepségen részt vevõ politikusok.
A magyar és román állam képviselõi szombaton Kolozsváron avató ünnepség keretében vették át hivatalosan is a magyar és a román kormány közös támogatásával restaurált Mátyás-szoborcsoportot, az esemény tiszteletére egész napos rendezvénysorozatot is szerveztek a városban.
A magyar-román együttmûködés fontosságát hangsúlyozták a politikusok
Sorin Apostu, a kincses város polgármestere és László Attila alpolgármester üdvözlõ beszédében a mûemlék felújítása kapcsán egyaránt méltatta a kolozsvári magyar és román lakosság együttmûködésen alapuló együttélését.
Kelemen Hunor: Mátyás a kolozsváriaké
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke emlékeztetett Kolozsvár egykori nacionalista polgármesterére (nem mondta ki Gheorghe Funar nevét), aki a királyt számûzni akarta a város fõterérõl. Akkor fölemelték szavukat ez ellen az erdélyi, kolozsvári magyarok, értelmiségiek, akik megvédték a királyt - mondta. Kelemen szerint õk annak a történelmi alaknak a szellemi örökségét óvták, akit Erdélyben mindannyian a magukénak tudnak. Mert Mátyás király a kolozsváriaké, az erdélyieké, Európáé, a kereszténységé - hangsúlyozta a szónok.
Semjén: a szoborcsoport a magyar megmaradás jelképe
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében úgy fogalmazott: a Mátyás-szoborcsoport háromszoros szimbólum. Az egyik magának Mátyás királynak a személye, aki nemzeti önkifejezõdésünket testesíti meg. A szoborcsoport egyben a magyar megmaradás szimbóluma, hiszen kiállta a történelem viharait, túlélte a Ceausescu-féle rombolást, akárcsak a Ceausescu-epigonok rombolási kísérletét. A szobor restaurálásnak története pedig a román-magyar együttmûködés fontosságát jelképezi - tette hozzá a miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta: az erdélyi magyarság boldogulása szoros összefüggésben áll Románia sikerességével.
Réthelyi: Kolozsvár nem vesztette el arculatát
Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erõforrás Minisztériumának vezetõje kifejtette: a kolozsvári magyaroknak sikerült megõrizniük magyar önazonosságukat, a város nem veszítette el arculatát. A magyar történelmi emlékezet egyik szakrális helyszíne ez - mondta a miniszter, aki szerint Fadrusz János Mátyás-szobra a magyar képzõmûvészet egyik csúcsteljesítménye.
Tõkés: jó lesz egyenrangú polgárnak lenni Európában
Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke örömét fejezte ki amiatt, hogy ezt a szobrot a Ceausescu-idõszakában nem sikerült lerombolni. Ceausescu és Funar korszakában rossz volt magyarnak lenni Erdélyben, Gyurcsány idejében rossz volt magyarnak lenni Magyarországon - szögezte le Tõkés. Kijelentette: itt az ideje, hogy a magyarság emberi és közösségi jogait, emberi és nemzeti méltóságát visszanyerve újból jó legyen magyarnak lenni Erdélyben és Magyarországon. Ez a mostani esemény hirdesse azt a reményt - mondta -, hogy végre-valahára újból jó lesz románnak lenni Stefan Cel Mare országában, magyarnak lenni Mátyás hazájában, magyarnak, románnak és száz nyelven beszélõ, egyenrangú polgárnak lenni Európában.
Szõcs Géza: a régmúlt ködébe veszett az ellenségeskedés
Szõcs Géza kulturális államtitkár felidézte azt a pillanatot, amikor 1992 decemberében az erdélyi magyar politikai és egyházi vezetõk részvételével körmenet indult a Szent Mihály-templomból a téren összegyûlt ellenséges tömeg gyanakvó figyelme közepette. Akkor a bicskák kinyíltak a zsebekben - emlékezett Szõcs Géza. Mindenki idegeiben érezte, hogy hajszál választja el õket egy újabb marosvásárhelyi konfliktustól, egy újabb polgárháborútól - tette hozzá. Erre szerencsére nem került sor - mondta -, de ennél is fontosabb, hogy mára a régmúlt ködébe veszett az a két évtizeddel ezelõtti nap.
Erdély.ma

2011. április 2.

Kelemen Hunor: a nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni
A nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni Romániában, mert az könnyen lángra lobbantható, de annál nehezebben eloltható - fejtette ki Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. A Szövetségi Képviselõk Tanácsának (SZKT) kolozsvári ülésén elhangzott politikai beszámolójában Kelemen Hunor felidézte a február 26-27-i nagyváradi RMDSZ-kongresszus óta eltelt egy hónap belpolitikai eseményeit.
Emlékeztetett arra, hogy a szövetség aláírta a koalíciós jegyzõkönyvet a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) a 2012-ig tartó parlamenti ciklus végéig elsõbbséget élvezõ közös kormányzati feladatokról. Ezek közé tartozik a kisebbségi törvény tervezete, amelynek ügye 2006 óta húzódik a törvényhozó testületben. Ezt a törvény még a tavaszi ülésszak végéig el kell fogadni - hangsúlyozta a szövetség elnöke. Szerinte ugyanis ez lesz a próbaköve annak, hogy a jelenlegi kétpárti koalíciónak van-e valóban parlamenti többsége. Ha van, az RMDSZ továbbra is kész vállalni ezt a koalíciót, ha nincs, akkor e koalíció jövõje megkérdõjelezõdik - mondta Kelemen.
Utalt a romániai régiók átalakításának a kérdésére, amelyet - mint jelezte - úgy kellene megvalósítani, hogy az a Székelyföldön, a Partiumban és más területeken élõ magyarok érdekeit szolgálja.
Kelemen Hunor hosszan beszélt a március közepén rendezett parlamenti bizalmatlansági indítvány vitájáról, amely egy adott ponton eltért eredeti témájától. Arra utalt, hogy akkor a szociáldemokrata és liberális ellenzék olyan nyilatkozatot akart elfogadtatni a honatyákkal, amely elítélte volna a magyar vezetõk Erdélyben elhangzott március 15-i beszédeit, akárcsak Orbán Viktornak a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét, legalábbis a miniszterelnöknek tévesen tulajdonított - a román hivatalos hírügynökség téves híradásában szereplõ - megállapításokat.
Néhány nappal késõbb a képviselõház külügyi bizottsága elfogadott ugyan egy ilyen elítélõ nyilatkozatot, de a plénumon egy szavazat hiányzott ahhoz, hogy ott is elfogadják azt.
Mindennek Kelemen szerint az a tanulsága, hogy ebben a térségben még semmi sem dõlt el végérvényesen, például a kisebbségi jogok területén még nem dõlt el, hogy milyen irányban kíván haladni Románia. Rajtunk, a mi erõnkön, akaratunkon, politikai bölcsességünkön is múlik, hogy a jövõben milyen irányt vesz a politikai diskurzus - szögezte le a szónok.
Szerinte a most fellángoló magyarellenes hullámnak az a tanulsága, hogy továbbra is szükség van erõs magyar képviseletre, egyetlen román párt és politikus sem védi meg a magyarságot. Nemcsak a mai ellenzéki pártokra utalt ezzel, hanem arra is, hogy a magyarországi megnyilatkozásokat elítélõ nyilatkozathoz még a kormányon lévõ PD-L több képviselõje is voksát adta. A nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni Romániában, mert az könnyen lángra lobbantható, de annál nehezebben eloltható - figyelmeztetett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke elmondta: gesztust tett Tõkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének, meghívta õt a felújított Mátyás-szobor kolozsvári avatására, felkérve arra is, hogy beszédet tartson. Tõkés szívesen elfogadta a felkérést - mondta Kelemen, hozzáfûzve: meglepetten értesült arról, hogy Tõkés elszámoltatási biztosok küldését kéri Magyarországról, azzal támadva az RMDSZ-t, hogy rosszul bánik a magyarországi pénzekkel. Kelemen Hunor ezt az állítást határozottan visszautasította. Nincs mit rejtegetnünk, a kollégák tisztességesen dolgoztak az alapítványokban és az egyesületekben - szögezte le az RMDSZ elnöke.?:::?MTI

2011. április 5.

EMNT: elszámolást, összegszerûen, öt évre visszamenõleg!
�?römmel értesültünk arról, hogy a Szövetségi Képviselõk Tanácsának (SZKT) hétvégi ülésén is megerõsítették: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minden adólejjel és adóforinttal el tud számolni.
Felhívásunk éppen erre irányult, vagyis a nyilvános elszámolásra.
Az nem is képezi kérdés tárgyát, hogy a magyarországi szociálliberális kormányzás alatt a Szülõföld Alap Erdélyre jutó támogatás-részét az RMDSZ kézivezérlésû kuratóriumai klientúraépítésre használták fel. Ehhez elég csak egy felületes pillantást vetni az elmúlt évek nyertes pályázataira, illetve rámutatni az összegszerû aránytalanságokra. De ha már itt tartunk: érdemes megnézni például, hogy a nemrégiben a megszokott támogatás elmaradása miatt panaszkodó, egyébként az Orbán-kormányt folyamatosan célkeresztben tartó és diktatúrát vizionáló bukaresti �?j Magyar Szó, valamint elvtárshetilapja, az Erdélyi Riport 2005-2010 között mennyi magyar adóforintot emésztett fel - szemben az erdélyi magyar média többi részével.
Bennünket, erdélyi magyarokat viszont még az elõbbinél is inkább érint és érdekel, hogy a román költségvetésbõl a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel az RMDSZ ne csupán a Román Állami Számvevõszék felé, hanem az erdélyi magyar közösség, saját választóik, vagyis a romániai adófizetõk felé is számoljon el. Tegye ezt annál is inkább, mert a legreprezentatívabb magyar szervezetként a saját magára szabott törvény értelmében a Szövetség a költségvetési pénzek kezelését teljes egészében magának sajátította ki.
Következésképpen felszólítjuk az RMDSZ új vezetõségét, hogy tételes formában, összegszerûen és öt évre visszamenõleg tegyék közzé:
. Mennyi közpénzt kapott az RMDSZ, illetve - amíg a pártpénzre is igényt tartott - az általa a Kisebbségi Tanácsban megnevezett Communitas Alapítvány?
. Ezen összegekbõl mennyit osztott vissza az erdélyi magyar közösségnek nyilvánosan; továbbá mekkora az az összeg, amit nem nyilvánosan jutatott baráti igények kielégítésére; végül pedig mennyit fordított saját mûködésére?
. Az RMDSZ mûködési költségei összegszerûen milyen tételekbõl állnak?
. Hogyan gazdálkodott az RMDSZ megbízásából további közpénzek fölött rendelkezõ Progress Alapítvány, az Iskola Alapítvány, továbbá a többi hasonló RMDSZ-háttéralapítvány?
. Található-e politikus ezen alapítványok fizetési listáján, és amennyiben igen, milyen funkcióban, milyen teljesítményért mennyi illetményt vett fel politikusi fizetése mellett?
. A magyar és román közpénzek fölött rendelkezõ alapítványok utaltak-e adományokat az RMDSZ számlájára, és ha igen, mekkora összegeket?
Ezek konkrét kérdések, konkrét válaszokat várunk. Az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyar választóknak joguk van erre. Másfelõl a nyilatkozatok szintjén a megújulás útjára lépett RMDSZ-nek is hasznos lehet, ha mûködését a továbbiakban az átláthatóság jellemzi
Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, ügyvezetõ elnöke
Erdély.ma

2011. április 5.

Borbély László az RMDSZ politikai alelnöke
Azzal kellene foglalkozni, ami a magyarság érdeke
A Szövetségi Képviselõk Tanácsa a múlt hét végén igennel szavazott Kelemen Hunor elnök javaslatára, aki Borbély László környezetvédelmi minisztert jelölte az RMDSZ politikai alelnöki tisztségére. A testület 115 igen és 9 nem szavazattal fogadta el a javaslatot.
A szavazást követõen kérdeztük a politikust.
- Nagy szavazattöbbséggel választották meg politikai alelnöknek. Tulajdonképpen miért is nem pályázott az elnökségre?
- Többször elmondtam, hogy már a tavaly nyáron, amikor felmerült, hogy Markó Béla esetleg nem vállal több mandátumot, és beszélgetni kezdtünk errõl, eldöntöttem, hogy nem indulok azért a tisztségért. Azt hiszem, ez így jó, mert ismerem a korlátaimat, ismerem a habitusomat, és véleményem szerint egészséges kompromisszum született, és politikai alelnökként nagyjából azt fogom csinálni, amit eddig, hiszen eddig is ügyvezetõ alelnök voltam. Azért nem vállaltam, mert meggyõzõdésem, hogy Kelemen Hunor el tudja látni ezt a feladatot, s arról is meg vagyok gyõzõdve, hogy az a terület, ahol politikai alelnökként fogok mozogni, megfelelõbb nekem.
- A kérdésem nem teljesen ártatlan, akár tendenciózusnak is mondhatná, mert többen állítják, akár az itt jelen levõ képviselõk közül is, hogy úgyis ön fogja vezetni a szervezetet, Kelemen Hunor amolyan zergetoll a kalapon.
- Szó sincs róla. Megnyugtatónak találom, hogy az eltelt egy hónap bebizonyította, Kelemen Hunor képes jól ellátni ezt a feladatot, mikor keménynek kell lenni, akkor kemény, vannak elképzelései, tehát szó sincs olyasmirõl, amit egyesek állítanak. Egy csapat vagyunk és - le kell kopogjam - már a választások elõtti hónapokban is nagyon jó volt az együttmûködés közöttünk, konzultáltunk egymással. De ez a csapat nemcsak két emberbõl áll, hanem nagyon sok emberbõl. Megnyugtató, hogy az elnökség nagyobb lesz, többen lesznek a döntéshozatalban, ez nem egy one man vagy two men csapat, ez egy szervezet, amelyet bizonyos dolgokban valóban újítani kell, jobb kommunikációra van szükség, el kell kezdeni az erdélyi konzultációt a magyarokkal. Nagyon nehéz idõszak következik, fel kell készülni a jövõ évi önkormányzati választásokra, ez jelenleg a legnagyobb kihívás számunkra akkor, amikor egyesek azért munkálkodnak, hogy új magyar pártot jegyezzenek be. Ez véleményem szerint veszélyes, s erre fel kell készülnünk.
- A politikai alelnöki funkció és mellette a fõtitkár, tulajdonképpen az ügyvezetõ elnök eddigi munkájának megosztását jelenti. Ugyanakkor azt is jelentheti - javítson ki, ha rosszul mondom -, hogy az RMDSZ a pártosodás felé halad.
- Ellenkezõleg. A fõtitkári funkció és a fõtitkárság szervezéssel fog foglalkozni. Eddig az ügyvezetõ elnöknek volt egy markánsabb politikai szerepe is, a fõtitkárság pedig kiemelten a szervezéssel foglalkozik majd.
- �?s mi a politikai alelnök kiemelt feladata?
- A politikai alelnök a kormányzati problémákkal, a dekoncentrált intézményekkel, bizonyos külpolitikai problémákkal foglalkozik majd, nemcsak Bukarestben, de a területeken is.
- A nagyváradi kongresszus óta hogyan alakult az RMDSZ-Fidesz kapcsolat?
- Tárgyalunk. Nekem is volt egy-két találkozóm Németh Zsolttal, Kelemen Hunor jelezte szándékát, hogy az RMDSZ szeretne minél hamarabb asztalhoz ülni a Fidesszel. Meggyõzõdésem, hogy nincs más út, mint a partneri viszony és a konzultálás. Persze, problémák adódnak. Most például sok ezer magyar gyerek nem kapja meg az oktatási támogatást az Iskola Alapítványtól, mert késik a pénz átutalása a magyar kormány részérõl, miközben Tõkés László jelentgeti fel az RMDSZ-t a magyar kormánynál. Tõkés Lászlónak mással kellene foglalkoznia, nem ezzel. Az Iskola Alapítvány jól mûködött, nem szólt másról a dolog, mint hogy támogassuk azokat, akik magyarul tanulnak. Megengedhetetlen, hogy hónapok óta nem kapunk érdemleges választ a magyar kormánytól, hogy mikor kapja meg az alapítvány a pénzt. Ezt ki kell mondani. Azt hiszem, meg kell értenie a magyar kormánynak, a Fidesznek és Tõkés Lászlónak is, hogy ezekben a kérdésekben össze kell fogni. Nem hiszem, hogy Tõkés Lászlónak érdeke lenne, hogy a magyarul tanuló gyerekek ne kapják meg az iskolapénzt.
- Ahhoz, hogy ez a tárgyalás létrejöjjön, a politikai alelnök megteszi az elsõ lépést?
- Mi már megtettük az elsõ lépést. Tõkés Lászlónak is üzentünk, hogy minél hamarabb hívjuk össze az EMEF-et. �?s úgy néz ki, hogy valamikor április-májusban összeül. De mindenekelõtt azzal kellene foglalkozni, ami a magyarság érdeke, és nem azzal, hogy feljelentgetjük egymást.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

2011. április 5.

�?jra kell gombolni a kormányzati mellényt
Lakatos Péter képviselõ a kormányzás újragondolását szorgalmazza
A szombati kolozsvári SZKT-ülésen, a szövetségi elnök politikai beszámolóját követõ vitában érdekes és rendhagyónak mondható felszólalások is elhangzottak. Egyik ilyen okfejtés Lakatos Péter nagyváradi képviselõé volt, aki felhívta a figyelmet: újra kell gombolni a kormányzati mellényt, vagy egy másikat felvenni, különben a gatyánk is rámegy.
A képviselõ szerint mostanában a romániai közélet érdeklõdését csak a válások és a Wikileaks által közzétett dokumentumok tudják felcsigázni. Azok a jelentések, amelyeket az amerikai nagykövetségek küldtek haza az utóbbi 10 évben és valamilyen titokzatos módon nyilvánosságra kerültek.
Az SZKT-n azonban egy képzelt szcenáriumot mutatott be azokból a Budapestrõl illetve Bukarestbõl a Fehér Háznak küldött jelentésekbõl, amelyeket a Wikileaks csak 2020-ban fog nyilvánosságra hozni: Eszerint:
2011. március 17: A bukaresti nagykövetség helyzetelemzése szerint gyorsabban és simábban megoldódott volna a március 15-i, a magyar nemzeti ünneppel kapcsolatos botrány, ha a magyar kormány hazahívja nagykövetét és nem hagyja, hogy a képviselõház külügyi bizottságbeli meghallgatáson belebonyolódjon felesége idézeteinek magyarázgatásába.
2011. március 29., Budapest: Orbán Viktor a holland-magyar focimeccsre sietve elfelejtette megköszönni Kelemen Hunornak, hogy rá tudta venni Victor Pontát, hogy a PSD legalább egy képviselõje ne szavazza meg a parlamentben a magyarországi vezetõket nacionalista nyilatkozataik miatt elítélõ határozatot, így azt nem fogadta el a képviselõház.
2011. március 30: A budapesti nagykövetség szerint megmagyarázhatatlan, mi baja Tõkés Lászlónak Szõcs Géza kulturális államtitkárral, hogy javasolta Budai Gyula kormánybiztosnak, számoltassa el az RMDSZ-t a Magyarországról kapott támogatásokkal kapcsolatban. Feltehetõleg Tõkés az önfeljelentésnek ezt a különleges módját választotta, hogy tisztázza a 2002-es Református Világtalálkozó, illetve az egyházi földvásárlások elszámolását.
2011. április 1: Romániában hivatalosan véget ért a recesszió, de ezt Traian Basescun és Emil Bocon kívül senki sem vette észre. Mi több, akadt olyan RMDSZ- es képviselõ, aki szerint, bár az államelnök minden évben kétszer, tavasszal és õsszel menetrendszerûen bejelenti, hogy látja az alagút végén a remény lángját pislákolni, olyan, mintha egy óráról, amely napjában csak kétszer mutatja a pontos idõt, azt állítanánk, hogy az egy pontos, jól járó óra. Pedig nem is mûködik.
2011. április 2: Nagy nyomásnak van kitéve a nemrég megválasztott RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor. Több megyei szervezet vezetõsége is azon a véleményen van, hogy intézményesen kellene tárgyalni az ellenzékkel, fõleg ha vezetõik, Antonescu és Ponta ezt hivatalosan is kezdeményezték és vészesen közelednek a helyhatósági választások.
Csapdahelyzetben a kormány
A képviselõ ezek után nem folytatta a Wikileaks- kiszivárogtatások ismertetését fontosabbnak nevezte, hogy mit tesz, mit fog tenni az RMDSZ. Csapdahelyzetben van a kormány, vagy hogy államelnökünk is megértse, egy olyan szûk öbölbe vezetett minket, amibõl az erõs ellenáramlat és a hajó gyenge motorjai miatt nem tudunk kievickélni. Ráadásul Traian Basescu idõhúzásos taktikája sehova sem vezet. Meglebegtette a kormányfõcserét, de nem tudta kivitelezni, elõbb az RMDSZ-kongresszus, késõbb a PD-L-beli választások utánra halasztotta a tervezett kormányátalakítást, amitõl gyökeres változásokat és társadalmi elfogadottságot remél. Eközben 5,4 milliárd eurós készenléti hitelt jegyzett elõ az ország nevében, de ha tovább is így mennek a dolgok, már szeptemberben hozzá is fog nyúlni, elõre nem látható okokra hivatkozva - jelentette ki a képviselõ. Rámutatott: Egyértelmû, hogy idõben behatárolt, konkrét, gazdaságélénkítõ intézkedéscsomagra van szükség, amit viszont ez a kormány ezzel a kormányfõvel nem hajlandó felvállalni, mert nincs mersze az államelnök rögeszméivel szembemenni. Basescu is be kellene lássa, hogy a Nemzetközi Valutaalap csak az egyensúlyteremtést, a túlélést hajlandó finanszírozni, nem érdekelt abban, hogy fenntartható fejlõdés legyen, mert akkor kiderülne, hogy nélkülük is lehet boldogulni. Az RMDSZ-nek kormányon kell lenni, viszont újra kell gombolni ezt a kormányzati mellényt, vagy egy másikat felvenni, különben a gatyánk is rámegy mondta végül Lakatos Péter.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)

2011. április 6.

Tõkés László nyomora
Nyilvános elszámolásra szólítja fel az RMDSZ-t Tõkés László európai parlamenti képviselõ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Tõkés tegnapi közleményében kifejti, a magyarországi szociálliberális kormányzás alatt a Szülõföld Alap Erdélyre jutó támogatás-részét az RMDSZ kézivezérlésû kuratóriumai klientúraépítésre használták fel.
Az EMNT elnöke az elmúlt években nyomorba taszított erdélyi magyarok nevében azt is követeli, hogy a román költségvetésbõl a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel az RMDSZ ne csupán a Román Állami Számvevõszék felé, hanem az erdélyi magyar közösség, saját választóik, vagyis a romániai adófizetõk felé is számoljon el.
Felszólítjuk az RMDSZ új vezetõségét - fogalmaz királyi többesben Tõkés -, hogy tételes formában, összegszerûen és öt évre visszamenõleg tegyék közzé, mennyi közpénzt kapott az RMDSZ, illetve az általa a Kisebbségi Tanácsban megnevezett Communitas Alapítvány, (...) mennyit fordított saját mûködésére (...), hogyan gazdálkodott az RMDSZ megbízásából (...) a többi hasonló RMDSZ-háttéralapítvány, található-e politikus ezen alapítványok fizetési listáján, és (...) milyen teljesítményért mennyi illetményt vett fel politikusi fizetése mellett?
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök már korábban visszautasította Tõkés vádjait. Az RMDSZ soha nem kapott pénzt egyetlen magyar kormánytól sem. Azok az alapítványok pedig, amelyek a magyarországi támogatásokat intézték, a román-magyar kormányközi megállapodás szerint minden évben elszámoltak a pénzzel. Az ilyen rágalmakat visszautasítjuk - jelentette ki a Szövetségi Képviselõk Tanácsa ülésén Kelemen.
�?j Magyar Szó-replika
Tõkés ezúttal sem mulasztotta el az alkalmat, hogy lapunkat - a budapesti kormánnyal szembeni kritikus hangneme miatt - minõsítgesse. Lapunk visszautasítja a minõsítgetéseket, és biztosítja Tõkést: a 2005 és 2009 között számunkra megítélt Szülõföld Alap-támogatásokat - amelyek arányaikban nem érték el költségvetésünk 5%-át sem - rendeltetésszerûen használtuk fel, s azokkal a pályázati szabályzatnak megfelelõen elszámoltunk.
Az �?MSZ reményét fejezi ki, hogy Tõkés hasonló figyelemmel követi a Bethlen Gábor Alap által kiutalandó támogatások sorsát is, és töretlen lendülettel figyelmeztet majd a támogatási összegeket illetõ aránytalanságokra.
Szintén a hétvégi SZKT-n kérte fel Tõkést Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-képviselõ: tisztázza a 2002-es Református Világtalálkozó, illetve az egyházi földvásárlások elszámolását. Ezen tisztázatlan elszámolások kapcsán tegnap az �?MSZ megkérdezte Toró T. Tibort, az EMNT ügyvezetõ elnökét, aki viszont azzal hárított, hogy Tõkés László püspöki minõségét nem kell összekeverni európai parlamenti képviselõi minõségével. Ahogy én ismerem õt, mindennel elszámolt annak idején, de errõl a püspökséget kell megkérdezni - tette hozzá Toró.
Kovács Péter RMDSZ-fõtitkár tegnap este blogbejegyzésben reagált a Tõkés-féle közleményre. Kovács hangsúlyozza, az RMDSZ és az általa mûködtetett alapítványok az utolsó baniig, fillérig elszámoltak és elszámolnak. A folyamatos ellenõrzések során soha, semmilyen állami szerv nem talált kivetnivalót az RMDSZ pénzügyvitelében.
A fõtitkár szerint Tõkés alighanem azért rukkolt elõ ezzel az újabb támadásával, hogy elterelje a figyelmet a demokrácia-központokban, a magyarországi adófizetõk pénzén folyó pártépítési próbálkozásról.
Vajon nem azért ködösít, hogy könnyebben pazaroljon forintszázmilliókat? Vajon van még valaki, aki elhiszi azt a maszlagot, miszerint az EMNT irodáiban boldog önkéntesek hada kizárólag a könnyített honosítással foglalkozik? Senki nem teszi fel azt a kérdést, hogy vajon hány ezer, hány tízezer közpénzbõl kifizetett forintba került egy párttámogató aláírás? Vajon nem a tolvaj kiállt tolvajt? - sorolja kérdéseit Kovács.
Iskola Alapítvány helyett RMPSZ?
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ) bízná meg a magyar kormány az oktatási-nevelési támogatások kezelésével - értesült a Krónika. A szervezet elnöke, a kolozsvári lapnak nyilatkozó Burus Siklódi Botond szerint Budapest még nem kereste meg õket ebben az ügyben, ám ha felkérik az RMPSZ-t, el tudnák látni a feladatot.
Mint ismert, egy korábbi román-magyar kormányegyezmény értelmében az oktatási-nevelési támogatásokat jelenleg az Iskola Alapítvány kezeli. Az alapítvány igazgatója, Nagy Zoltán korábban azt nyilatkozta: az államközi egyezmény módosítására van szükség, ha ezen Budapest változtatni akar.

�?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. április 7.

EMNT-felszólítás: mi lett az állami pénzekkel? (Elszámolási csörte az EMNT és az RMDSZ között)
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) újabb felhívásban szólította fel az RMDSZ-t, hogy számoljon el mind a magyar, mind a román államtól kapott pénzekkel, mégpedig ne csupán a pénzt juttató szerveknek, hanem az erdélyi magyar közösségnek is, tételesen, összegszerûen és öt évre visszamenõen.
A Tõkés László EMNT-elnök és Toró T. Tibor ügyvezetõ elnök aláírását viselõ dokumentumban másodszor intéztek felhívást az RMDSZ-hez. Tõkés László február 28-án szólította fel elõször a szövetséget: adjon számot az általa kezelt román és magyar költségvetési pénzekrõl. Az EMNT elnöke ráadásul a magyarországi elszámoltatási biztost kérte fel e pénzek erdélyi felhasználásának ellenõrzésére. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök legutóbb Kolozsváron visszautasította Tõkés feltételezését, miszerint a magyarok e szervezete ,,rosszul bánik a magyarországi pénzekkel. Erre reagálva adta ki Tõkés és Toró az újabb állásfoglalást, amelyben hangsúlyozzák, hogy felhívásuk a nyilvános elszámolásra irányult. A dokumentum aláírói azt is követelik, hogy az RMDSZ a román költségvetésbõl a magyar nemzeti közösségnek járó adólejekkel is számoljon el, ne csupán a Román Állami Számvevõszéknek, hanem az erdélyi magyar közösségnek, saját választóiknak, vagyis a romániai adófizetõknek.
Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára blogbejegyzésben reagált a felszólításra: ,,Az RMDSZ és az általa mûködtetett alapítványok az utolsó baniig, fillérig elszámoltak és elszámolnak. A folyamatos ellenõrzések során soha semmilyen állami szerv nem talált kivetnivalót az RMDSZ pénzügyvitelében. A fõtitkár szerint Tõkés alighanem azért rukkolt elõ ezzel az újabb támadásával, hogy elterelje a figyelmet a demokráciaközpontokban a magyarországi adófizetõk pénzén folyó pártépítési próbálkozásról.
Az EMNT tegnap újabb közleményben minõsítette Kovács Péter reagálását. ,,A fõtitkár blogbejegyzésben reagált felszólításunkra. (...) Sajnáljuk, hogy csak annyira méltatja választóit, vagy akár a sajtó képviselõit, hogy az alternatív nyilvánosságban félkézbõl odakent szöveggel fedi el a lényeget, pedig tanulhatott volna abból a 2008-as esetbõl, amikor az RMDSZ rövid idõre kiesett a hatalomból, és a Korrupcióellenes Fõügyészség rögtön vizsgálni kezdte a pénzügyeiket. Kovács Péter elhallgatja, ami számunkra rövid kutakodás után kiderült, hogy például a Hivatalos Közlönyben közölt adatok, illetve a román sajtó szerint 2010-ben az RMDSZ - mint az erdélyi magyar közösség erre kizárólagosan jogosult szervezete - közel 15 millió lejt kapott, a kormányfõtitkárság pedig ezt decemberben további 5,7 millió lejjel egészítette ki, adományokból, tagdíjakból 1,2 millió új lej gyûlt össze. Az adományokat kivéve ezek az összegek - mintegy 5 millió euró - a mi adólejeinkbõl származnak - áll a közleményben. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által mûködtetett demokráciaközpontok nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekbõl mûködnek, következésképpen elszámolással csak és kizárólag jó szándékú támogatóinknak tartoznak, fogalmaznak az EMNT vezetõi. Ugyanakkor felszólítják Kovács Pétert, hogy tartsa tiszteletben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómiáját, és illetéktelenül ne csorbítsa pénzügyi és intézményi autonómiáját.
Az EMNT kérdései - Mennyi közpénzt kapott az RMDSZ, illetve - amíg a pártpénzre is igényt tartott - az általa a Kisebbségi Tanácsban megnevezett Communitas Alapítvány? - Ezen összegekbõl mennyit osztott vissza az erdélyi magyar közösségnek nyilvánosan; továbbá mekkora az az összeg, amit nem nyilvánosan juttatott ,,baráti igények kielégítésére; végül pedig mennyit fordított saját mûködésére? - Az RMDSZ mûködési költségei összegszerûen milyen tételekbõl állnak? - Hogyan gazdálkodott az RMDSZ megbízásából további közpénzek fölött rendelkezõ Progress Alapítvány, az Iskola Alapítvány, továbbá a többi hasonló RMDSZ-háttéralapítvány? - Található-e politikus ezen alapítványok fizetési listáján, és amennyiben igen, milyen funkcióban, milyen teljesítményért mennyi illetményt vett fel politikusi fizetése mellett? - A magyar és román közpénzek fölött rendelkezõ alapítványok utaltak-e adományokat az RMDSZ számlájára, és ha igen, mekkora összegeket? - A közpénzek elköltésérõl az elõbb felsorolt esetek és viszonylatok rendjén milyen erre hivatott grémiumok és mely költségvetési és mûködési szabályok alapján rendelkeztek?
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. április 7.

Tõkés László: adatokat hallgat el Kovács Péter
Tõkés László, az EMNT elnöke nyilatkozatban reagált Kovács Péter kijelentéseire, és felrója az RMDSZ fõtitkárának, hogy elhallgatja az állami kisebbségi támogatásokkal kapcsolatos adatokat. Tõkés ismételten a közpénzekkel való elszámolásra szólítja fel az RMDSZ vezetõségét.
Mint szerdai közleményében írja, Tõkés László sajnálja, hogy Kovács Péter csak annyira méltatja választóit, hogy az alternatív nyilvánosságban félkézbõl odakent szöveggel fedi el a lényeget blogbejegyzésében, amelyben reagál az EMNT-vezetõk arra irányuló felszólítására, hogy az RMDSZ a választói elõtt is számoljon el, mire költi a az erdélyi magyar közösségünk által befizetett adólejeket.
[.] pedig tanulhatott volna abból a 2008-as esetbõl, amikor az RMDSZ rövid idõre kiesett a hatalomból, és a Korrupcióellenes Fõügyészség (DNA) rögtön vizsgálni kezdte a pénzügyeiket - írja Tõkés.
Az EMNT-elnök felrója Kovács Péternek, hogy elhallgatja a Hivatalos Közlönyben és a román sajtóban közölt adatokat, amelyek szerint 2010-ben az RMDSZ - mint az erdélyi magyar közösség erre kizárólagosan jogosult szervezete - közel 15 millió lejt kapott (kb. 3,65 millió euró), a kormányfõtitkárság pedig ezt decemberben további 5,7 millió lejjel egészítette ki (kb. 1,39 millió euró), adományokból, tagdíjakból 1,2 millió új lej gyûlt össze (majdnem 300 000 euró).
Tõkés hangsúlyozza: az adományokat kivéve ezek az összeget - mintegy 5 millió euró - a mi adólejeinkbõl származnak.
Kovács Péter vonatkozó kérdéseire reagálva Tõkés leszögezi: az EMNT által mûködtetett demokrácia központok nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekbõl mûködnek, következésképpen elszámolással csak és kizárólag jó szándékú támogatóinknak tartozunk.
Felszólítjuk Kovács Péter újonnan választott fõtitkárt, hogy tartsa tiszteletben szervezetünk autonómiáját, és illetéktelenül ne csorbítsa pénzügyi és intézményi autonómiánkat - olvasható Tõkés nyilatkozatában.
Az EMNT elnöke ismét felteszi az egy nappal korábban megfogalmazott hat kérdését, abban a reményben, hogy az RMDSZ-fõtitkár hajlandó végre érdemben válaszolni ezekre, és nem alaptalan vádaskodásokkal próbálja elkenni azt a tényt, hogy mindenezekrõl saját választóik elõtt még soha nem tartották fontosnak és szükségesnek elszámolni.
A kérdések listája kiegészül továbbá egy hetedikkel, arra vonatkozóan, hogy a közpénzek elköltésérõl [...] milyen erre hivatott grémiumok és mely költségvetési és mûködési szabályok alapján rendelkeztek?
Krónika (Kolozsvár)

2011. április 7.

Kovács Péter: lerágott csontot vett elõ Tõkés László
Az RMDSZ és az általa mûködtetett alapítványok az utolsó baniig, fillérig elszámoltak és elszámolnak a pénzekkel - szögezte le Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára, aki szerint Tõkés László számára az a fontos, hogy belerúgjon a szövetségbe.
Kovács Péter blogján reagált arra a felhívásra, amelyet kedden adott ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Tõkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezetõ elnök aláírásával, és amelyben az EMNT vezetõi sürgeti, hogy az RMDSZ tételesen, öt évre visszamenõleg számoljon el az erdélyi magyar közösség felé a kapott közpénzekkel.
Az RMDSZ-fõtitkár szerint Tõkés László számára láthatóan nem jelent problémát, hogy egy számtalanszor lerágott csontot vett elõ, eszébe sem jut, hogy amikor kiborul az elmúlt évek támogatásaitól, több ezer jóhiszemû civil kezdeményezést tipor a sárba, aláz meg.
Tõkés semmibe veszi, hogy az RMDSZ, vagy az általa mûködtetett alapítványok az utolsó baniig, fillérig elszámoltak és elszámolnak, a folyamatos ellenõrzések során pedig soha, semmilyen állami szerv nem talált kivetni valót az RMDSZ pénzügyvitelében - írja Kovács a Tolvaj tolvajt kiált? címû blogbejegyzésében.
Tõkés László nagyon jól tudja, hogy az RMDSZ és az alapítványai minden törvényt, pénzügyi elõírást betartottak és betartanak. �?t nem az igazság érdekli: számára az a fontos, hogy rúgjon egyet abba a szervezetbe, amelyet a jövõ évi választásokon le kíván gyõzni - olvasható a fõtitkár blogján.
Vajon Tõkés László nem azért rukkolt elõ ezzel az újabb támadásával, hogy elterelje a figyelmet a demokrácia központokban, a magyarországi adófizetõk pénzén folyó pártépítési próbálkozásról? Vajon nem azért ködösít, hogy könnyebben pazaroljon forint százmilliókat? Vajon nem a tolvaj kiált tolvajt? Vajon van még valaki, aki elhiszi azt a maszlagot, miszerint az EMNT irodáiban boldog önkéntesek hada kizárólag a könnyített honosítással foglalkozik? Senki nem teszi fel azt a kérdést, hogy vajon hány ezer, hány tízezer közpénzbõl kifizetett forintba került egy párttámogató aláírás? - fogalmaz Kovács Péter, aki szerint ezekre a kérdésekre soha nem lesz válasz.
Krónika (Kolozsvár)

2011. április 7.

Elszámoltatás szerepzavarral fûzserezve
Tõkés László kérésére a szomszédos országok magyar szervezeteire és intézményeire is kiterjeszti vizsgálódását az elszámoltatási kormánybiztos. Az RMDSZ brüsszeli listavezetõje, aki épp az új pártja bejegyzésén dolgozik, már hónapok óta hangoztatja az elszámoltatás kiterjesztésének szükségességét a határon túli területekre.
A mikéntrõl egyelõre semmit sem tudni, csak annyit, hogy a vizsgálódás kizárólag a 2002-2010-es idõszakot ölelné fel, holott az utolsó nagy magyarországi támogatási botrányok az elsõ Orbán-kormány utolsó heteihez fûzõdnek. Az összmagyar elszámoltatási szándék azonban nem csupán ezért érdekes és tanulságos. A külhoni elszámoltatás szerepzavart tükröz - a Tõkés Lászlóét és a magyar kormányét.
A kormánybiztosnak egyszerûen nincs hatásköre külföldön, és ennek az akciónak politikai haszna sincs a hazai választók körében. Ahhoz, hogy idehaza is nagy vihart kavarjon, Markó Bélát kellene bilincsben kísérni a Markó utcába és gyorsan kideríteni, hogy már az utca névadása sem volt véletlen.
Pusztán Tõkés kívánságának teljesítésérõl lenne szó? Aligha. Tõkés kérése nyilvánvalóan Erdélyt és az RMDSZ-t célozza. A magyar támogatáspolitika illetékesei pontosan tudják, hogy sem az RMDSZ, sem más határon túli magyar párt nem kezelt és nem osztott magyar költségvetési pénzeket; nem is kért, nem is kapott direkt támogatást egyetlen magyar kormánytól sem. Ez ugyanis államközi konfliktust, illetve a támogatott párt felszámolását eredményezhette volna. A támogatások címzettjei alapítványok, civil szervezetek voltak, és remélhetõleg maradtak mindmáig. A hazai nagy csontvázkeresõ buzgalomban ezen a területen egyetlen kis csontocska sem esett ki a szekrénybõl. Mirõl beszél akkor Tõkés, mit fog vizsgálni Budai Gyula? �?s miért épp most, hiszen Tõkés hónapok óta követeli az RMDSZ elszámoltatását?
�?rdekes módon akkor került mindez terítékre, amikor a határon túli média egyre intenzívebben arról kezdett érdeklõdni, miért késik az oktatási-nevelési támogatási pályázat kiírása? A válasz egyszerû. Kétségtelenül ez a státustörvény által elõírt, személyre szóló támogatási forma a legnagyobb határon túlra kimenõ tétel, amelyet egy-egy, az adott régióban mûködõ alapítvány bonyolít le. Románia és Szlovákia esetében például államközi egyezmény rögzíti a lebonyolító szervezet kilétét, az adott állam szakhatóságai is ellenõrzik azok mûködését. Romániában egy RMDSZ-közeli alapítvány a lebonyolító. A haszon nem annyira anyagi, mint politikai. Tõkésék megkapták az állampolgársággal kapcsolatos ügyintézést, de szeretnék ha az oktatási-nevelési támogatások politikai és anyagi haszna is az õ szervezõdõ pártjukhoz folyhatna be. Ám ez az államközi egyezmény miatt lehetetlen.
Az Orbán-kormánynak is jól jön mindez, mert amíg az új gumicsonton rágódnak az érintettek, addig sem kell számot adni arról, hogy a felszámolt régi támogatási struktúra helyett miért nem jött még létre az új, miért nem mûködik az oly régen beharangozott Bethlen Gábor Alap, miért álltak le teljesen a határon túli támogatások? Az érdek mellett a bosszú is munkál, úgy tûnik az RMDSZ-nek ideje komolyan vennie a Pelczné által tolmácsolt kongresszusi üzenetet. Nem tudták budapesti kézi vezérlésre állítani a legerõsebb külhoni magyar szervezetét, hát ráküldik a kivizsgálási kormánybiztost.
Csakhogy ez olyan kockázat, amelyet felelõs magyar kormány nem vállalhat fel. Nem a kivizsgálás veszélyes, hanem annak a tévhitnek a sulykolása, hogy Magyarország más államok politikai formációinak bármikor is anyagi támogatást nyújtott volna. Ezért az adott állam nyugodtan felszámolhatja a bûnös magyar pártot. �?s bár az RMDSZ ellen megy ki ez a játék, elsõsorban nem rá nézve a legveszélyesebb, hanem a felvidéki és kárpátaljai magyar formációkra. Szlovákiában és Ukrajnában sokkal rosszabb a belsõ hangulat, mint Romániában, az ottani magyar szervezetek ereje és helyzete nem hasonlítható az RMDSZ pillanatnyi erejéhez, könnyen arra ébredhet a magyar kormány, hogy nem annak ártott, akinek akart.
Gál Mária (Nagyvárad) írása a Népszavának
Népszava

2011. április 8.

Folyik az elszámoltatási háború az RMDSZ és az EMNT között
Tõkés László európai parlamenti (EP) alelnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nyilatkozatban válaszolt Kovács Péternek, az RMDSZ fõtitkárának blogbejegyzésére, amelyben utóbbi a Tõkés és a Toró T. Tibor EMNT-ügyvezetõ elnök aláírását viselõ, immár kétrendbeli, az RMDSZ-nek címzett elõzetes felszólításaira reagált. Az EMNT az említett közleményekben a magyar és a román államtól kapott pénzekkel való nyilvános, tételes és összegszerû elszámolásra kérte fel az RMDSZ-t öt évre visszamenõleg.
Az EP alelnöke által aláírt nyilatkozat ismét kiemeli: a felszólítás arra irányult, hogy az érdekképviseleti szervezet választói elõtt is számoljon el, mire költi az erdélyi magyar közösség által befizetett adópénzeket. - Sajnáljuk, hogy csak annyira méltatja választóit, vagy akár a sajtó képviselõit, hogy az alternatív nyilvánosságban félkézbõl odakent szöveggel fedi el a lényeget, pedig tanulhatott volna abból a 2008-as esetbõl, amikor az RMDSZ rövid idõre kiesett a hatalomból, és az Országos Korrupcióellenes Fõügyészség (DNA) rögtön vizsgálni kezdte a pénzügyeiket - olvasható Tõkés László válaszában.
A politikus szerint Kovács Péter elhallgatja azt, ami az EMNT számára rövid kutakodás után kiderült: így például a Hivatalos Közlönyben közölt adatok, illetve a román sajtó szerint 2010-ben az RMDSZ - mint az erdélyi magyar közösség erre kizárólagosan jogosult szervezete - közel 15 millió lejt (kb. 3,65 millió euró) kapott, a kormányfõtitkárság pedig ezt decemberben további 5,7 millió lejjel (kb. 1,39 millió euró) egészítette ki, adományokból, tagdíjakból 1,2 millió új lej gyûlt össze, azaz majdnem 300 ezer euró. Az adományokat kivéve ezek az összegek - mintegy 5 millió euró - a közösség adójából származnak - részletezi a közleményben Tõkés László.
Tõkés László nyilatkozatában kiemeli: az említett összegek felhasználása közérdekû információnak minõsül, vagyis adófizetõ polgárokként, illetve erdélyi magyarokként - akiknek képviseletében az RMDSZ alanyi jogon felveszi a pénzt - a kezdeményezõknek minden alapjuk megvan arra, hogy az RMDSZ megújult vezetõségétõl évi elszámolásainak a nyilvánosságra hozatalát elvárják.
Kovács Péter blogbejegyzésében megfogalmazott felvetéseire, melyek szerint elképzelhetõ, hogy az EMNT önkéntesei nem csak kizárólag a könnyített honosítással foglalkoznak, illetve a párttámogató aláírásokat közpénzekbõl fizették, Tõkés László így válaszolt: az EMNT által mûködtetett demokráciaközpontok nem az egész erdélyi magyar közösségnek szánt közpénzekbõl mûködnek, következésképpen elszámolással csak és kizárólag jó szándékú támogatóiknak tartozik.
Felszólítjuk Kovács Péter újonnan választott fõtitkárt, hogy tartsa tiszteletben szervezetünk autonómiáját, és illetéktelenül ne csorbítsa pénzügyi és intézményi autonómiánkat. Ismételten feltesszük a konkrét kérdéseinket, hátha Kovács Péter fõtitkár hajlandó végre érdemben válaszolni ezekre, és nem alaptalan vádaskodásokkal próbálja elkenni azt a tényt, hogy mindezekrõl saját választóik elõtt még soha nem tartották fontosnak és szükségesnek elszámolni - összegzi a politikus.
Tõkés László az RMDSZ vezetõségének intézett újabb felszólítással zárta nyilatkozatát: tételes formában, összegszerûen, öt évre visszamenõleg válaszolják meg a nyilvánosság elõtt a közpénzek mennyiségével, igazgatásával, leosztásával kapcsolatos, a korábbi közleményekben már ismertetett kérdéseket.
Szabadság (Kolozsvár)

2011. április 8.

Gesztusok és gusztusok
Az utóbbi napok változékony idõjárásának és politikai széljárásainak köszönhetõen egészen könnyedén meg lehetett sértõdni, okkal vagy ok nélkül. Ugye, a kolozsvári magyar operában - egy SZKT címû prózai darab elõadása közben - állítólag a magyar diplomaták gyomrát megfeküdte Lakatos képviselõ tenor-humora, ezért ki kellett menniük. Bár utóbb azt is olvastuk, hogy nem tiltakozásul sietett ki a terembõl a nagykövet és a konzulok, de ennek nincs is különösebb jelentõsége. Egy másik bihari politikus, Szabó �?dön egy interjújával vágta ki a biztosítékot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnál, amiért Tõkés László EP-s képviselõre tett epés megjegyzéseket. A volt püspökre pedig Kelemen Hunor RMDSZ elnök neheztelhet, hiszen elõzõ heti egyeztetésüket követõen, amikor meghívta Tõkést beszédet mondani a Mátyás-szobor újraavatásán, másnap már azt olvashatta a hírek közt, hogy Tõkés szerint a pénzek lenyúlásában jeleskedõ RMDSZ viselt dolgai után a magyarországi elszámolóbiztos emberei kellene utánanézzenek. Kelemen persze legfennebb saját magára, önnön naivitására neheztelhet, legalábbis, ha gesztusa után másra számított.
 Tõkés szavai szokás szerint szinte azonnal kiváltották a pesti visszhangokat, hiszen a határon túli támogatások összeállításáért és beindításáért felelõs ifjú miniszteri biztos könnyedén és mindenféle bizonyíték nélkül letolvajozta, lecsalózta az oktatási-nevelési támogatás célba juttatásával foglalkozó határon túli szervezeteket. Általánosítva, persze. Ulicsák Szilárd a meg nem nevezett, - de tudjuk, Erdélyben az Iskola Alapítvány az egyetlen szóba jöhetõ - szervezetekrõl azt sugallja, hogy mivel ezek a szervezetek anyagilag érdekeltek minél több jogosultat elkönyvelni, ezért fordulhat(ott) elõ, hogy nem magyar nyelven tanulók, illetve nem magyar nemzetiségûek is hozzájuthattak a pénzekhez. A miniszteri biztosnak különösen az a mondata igazán rokonszenves és európai, amely visszaélésnek tekinti azt, ha magyar oktatásban részesülõ nem magyar nemzetiségû gyermek is kap a forintokból. Ugye, érzékelhetõ, micsoda hozzáértésrõl és érzékenységrõl tanúskodnak a miniszteri biztos szavai. Valószínûleg a két nappal korábbi Tõkés-sajtótájékoztatóról szóló tájékoztató jelentette számára az ügyben az egyetlen forrásanyagot. Arra azonban nem tért ki, pedig sokakat érinthet, hogy a magyar iskolába járó, vegyes házasságokból születettek esetében fél pénz jár majd? Hasznos lenne az ügy szempontjából egy Nemzetiséget Megállapító Minisztériumi Eseti Bizottság, mely a Demokrácia Központok bevonásával tudományosan meghatározza, kiben hány százaléknyi magyar vér csörgedez a támogatás egyénre szabott összegének nemzetpolitikailag helyes meghatározása végett.
Csak azt nem tudom, ki néz majd azoknak a szülõknek a szemébe, akik hiába várják majd idõben azt a pénzt, ami a megvádolt szervezetek közremûködésével eddig évrõl-évre hiánytalanul eljutott a jogosultakhoz.
Szûcs László
Erdélyi Riport (Nagyvárad)

2011. április 9.

Borbély intelmei Tõkés Lászlónak
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke felhívást intézett Tõkés László EP-képviselõ felé, hogy foglalkozzék a magyar összefogással, ha a magyar összefogás listáján nyert EP-képviselõi mandátumot mert a romániai magyar közösség nem akarja egy újabb párt létrehozását. Az RMDSZ-es politikus egy februári felmérésre hivatkozva mondta, hogy a magyarság 80 százaléka nem akar újabb pártot, mivel nem értenek egyet a magyar közösség megosztásával. Tõkés László azon felszólítása kapcsán, hogy az RMDSZ számoljon el a magyar és a román kormánytól kapott pénzekkel, Borbély leszögezte: ha az EP alelnökének kételyei támadtak, azokat az RMDSZ képviselõivel tisztázhatja. Elmondta: információi szerint a Demokrácia Központok létrehozását a magyar kormány 800 000 euróval támogatta.
Erdély.ma

2011. április 9.

Szembenézés a kommunista múlttal
A kommunizmus nem szûnt meg, csak privatizálták - Marius Oprea román történész megállapítása nemcsak Romániára, de a volt kommunista államok többségére érvényes, ez derült ki azon az egész napos brüsszeli közmeghallgatáson, amelyet Tõkés László kezdeményezett egy lett és egy szlovén kollégájával együtt.
Jól becsomagolva, ártatlannak tûnõ cím mögé bújtatva: Mit tudnak az ifjú európaiak a totalitárius rendszerekrõl? - történészek, kutatók, politikusok, oktatási szakemberek elemezték a témát. Sandra Kalniete lett EP-képviselõ többpontos, konkrét lépéseket tartalmazó programtervezetet is bemutatott, vázolta, mit kellene tennie Európának, hogy a szavakon túl is megtörténjék a múlt számadása. Ugyanott létrejött egy antikommunista platform, és Romániát érintõen elhangzott, hogy hamarosan egy küldöttség keresi fel Traian Bãsescu államelnököt, és felkérik, támogassa a kommunizmus perének megvalósítását.
Európának, az uniónak, az EP-nek ma sem akaródzik a kommunista múlttal való szembenézés, minden ezzel kapcsolatos kérdést igyekeznek szõnyeg alá seperni, az utódpártok a fasizmus rémtetteinek felelevenítésével próbálják bagatellizálni a kommunista diktatúrák emberek millióit elpusztító, megnyomorító tetteit. Sokak számára ma még az is kérdés: lehet-e, szabad-e elítélni a kommunizmust, totalitarista diktatúrának tekinthetõ-e, vagy csupán a sztálinizmus sorolható e kategóriába. Tõkés László EP-képviselõi mandátuma kezdete óta harcol azért, hogy a nácizmus rémtettei mellett a kommunizmus bûneit is ismerjék el emberiség ellen elkövetett bûnként, no meg azért, hogy a deklaratív elítélésen túl sor kerüljön a bûnösök azonosítására, az áldozatok, utódaik kárpótlására.
Eltörölni a kettõs mércét
Az igen tartalmas konferencia négy témakört dolgozott fel. Súlyt, rangot adott az eseménynek, hogy az indításnál jelen volt Joseph Daul néppárti frakcióelnök is. Tõkés László megnyitójában kiemelte, Európa egysége csak akkor válik valóra, ha megtörténik a múlt integrációja is, igen fontos, hogy a legfiatalabb nemzedékek megértsék, a közös múlt feldolgozása nélkül nem lesz közös jövõnk. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a totalitárius rezsimek megítélésében nem használhatunk kettõs mércét aszerint, hogy milyen pártállású diktatúráról van szó. �?szt, lett, litván, lengyel, bolgár rendszerváltó politikusok szólaltak fel, személyes történetek, családi tragédiák tükrében idézték fel az elnyomó rendszer pusztításait, visszatérõ motívumként jelent meg: lehetõvé kell tenni a hozzáférést a titkosszolgálatok archívumaihoz, nem elegendõ a tankönyveket újraírni. A kommunista utódállamok többsége nemzetbiztonsági okok miatt nem hajlandó megnyitni archívumait, ki kell dolgozni azokat a törvénykezési és igazságszolgáltatási eszközöket, amelyek lehetõséget teremtenek a múlt ügyeinek és bûneinek jogi rendezésére. Ha nem ismerjük meg a totalitárius rendszerek pusztításait, nem tudjuk megakadályozni visszatérésüket, állandó veszély fenyegeti a pluralista demokráciát - köszönt vissza majd minden elõadó szavaiból. Jaros³aw Leszek Wa³êsa lengyel néppárti képviselõ, a Béke-Nobel-díjas Lech Wa³êsa volt lengyel államfõ fia személyes, gyermekkori élményein keresztül világította meg a gyilkos rendszert, hogy miként vészelték át édesapja letartóztatását, azt, hogy hétéves kisgyerekként tanára fülön fogva ráncigálta ki a padjából, mert felírta füzetébe az otthon oly sokat hallott szolidaritás szót, s miként tudatosult benne a kifejezés valódi jelentése.
Áldozatok és elkövetõk
A folytatásban konkrét esettanulmányokkal támasztották alá az addig fõként elméleti síkon zajló értekezést. Sandra Kalniete lett EP-képviselõ, volt külügyminiszter, a közmeghallgatás egyik kezdeményezõje cselekvési tervet is vázolt: ebben szerepel a totalitárius rendszerek politikai és jogi elítélése, illetve a bûnösök felelõsségre vonása. Kiemelte: az EU-nak ehhez biztosítania kell az anyagi forrásokat is. Sandra Kalniete nem véletlenül vált a kommunizmus ádáz ellenségévé, életét döntõen befolyásolta a szovjet diktatúra, családját Szibériába hurcolták (õ maga is ott született), több rokonát megölték. A nyugati államoknak csak a nácizmus rémtetteit kellett elszenvedniük, ám Közép-Kelet Európában a fasiszta megszállást a kommunista terror követte, sokkal hosszabb ideig, súlyosabban befolyásolta a totalitarizmus az itteniek életét - hangsúlyozta. A bolgár Vaszil Kadrinov, a Hannah Arendt Center munkatársa azt vetette fel, hogy hazájában az egykori elnyomók, ügynökök egy része ma jelentõs politikai, gazdasági pozíciót tölt be (Georgi Parvanov államfõt s jó pár diplomatát említett), míg az áldozatok többsége jelenleg is szegénységben él, semmilyen jogi vagy anyagi kárpótlást nem kapott.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Marius Oprea, a romániai Kommunizmus Bûneit Vizsgáló Intézet volt vezetõje, akit félreállítottak ugyan az általa életre hívott intézmény élérõl, de régész-történészként folytatja az egykori áldozatok felkutatását. Hozzátartozók, családtagok, utódok keresik meg, a rendelkezésre álló adatokból kiindulva kutatják fel a titokban, eddig ismeretlen helyeken elhantolt maradványokat. Kivetített képekkel kísért, szenvedélyes elõadása nagy hatást váltott ki: meglátása szerint azonosítani kell az egykori gyilkosokat, a bûnöket emberiségellenes cselekménynek nyilvánítani, az áldozatokat a rendszer nevében ölték meg, nem évülhetnek el a gyilkosságok. Az akkori elnyomók a mai rendszer tagjai, nem volt lehetõség elvágni a szálakat, a folytonosság létezik - mondotta. Nem a kommunizmust kell elítélni, az lehetetlen, a bûnösöket kell bíróság elé állítani - mondotta Marius Oprea.
Hankiss Ágnes fideszes EP-képviselõ arról szólt, a múlt bûnei, bûnösei hogyan szivárogtak át a mába, Magyarország jelenét miként befolyásolják az orosz-MSZP-s összefonódások, gazdasági életére hogyan telepedett rá az orosz maffia.
Keveset tudnak a fiatalok a múltról
Az oktatással, tantervekkel, tankönyvekkel foglalkozó fejezetben szakemberek mutattak be jól bevált módszereket, interaktív németországi múzeumot, játékos internetes honlapot Szlovéniából, a Szibériai missziónak nevezett tanulmányi kirándulásokat Lettországból. A mûemléknek nem kell feltétlenül hagyományos, statikus formája legyen, a fiatalokhoz a legeredményesebben saját nyelvükön szólhatnak - fejtették ki a szakemberek. Keveset tudnak a mai gyermekek a múltról Németországban, Svédországban, de Romániában is - derült ki a bemutatott kutatásokból. Raluca Grosescu, a Kommunizmus Bûneit Vizsgáló Intézet kutatási igazgatója nemrég készült felmérést ismertetett, amelybõl kitûnt, a mai 14-20 év közöttiek számára már történelem a kommunista diktatúra, többségük legfeljebb a jelen válság, korrupció tükrében ítéli azt el. Meghívottként volt jelen, de nyelvi akadályok miatt nem tartott elõadást Dan Voinea katonai ügyész, aki 1989 decemberében Ceauºescuék perében is szerepet kapott, utóbb pedig az akkori áldozatok ügyészének szegõdött, csapatával a temesvári, bukaresti, brassói, konstancai lövöldözések elkövetõit igyekezett azonosítani. Megkeseredett szélmalomharcához csatlakozott Doru Mãrieº, az 1989. December 21. Szövetség elnöke, aki már több ízben tartott maratoni éhségsztrájkot, hogy kicsikarja a román hatalomból az igazságszolgáltatást. Ezernél többen haltak meg '89 decemberében, ám a bûnösök nagy részének, néhány kirakatítélettõl eltekintve, mai napig nem kellett számot adnia tetteirõl. Mãrieº szerint a romániai hatalom képviselõi cinkosságot vállaltak az egykori tettesekkel, ez alól a jelenlegi sem kivétel, hisz Bãsescu ugyan elítélte a kommunizmus bûntetteit, de Dan Voinea félreállítását nem akadályozta meg, a tényleges számonkérést nem tette lehetõvé. Az igazságszolgáltatás nemcsak az idõsek, de a fiatalok szemében is hitelét veszítette. Arra kérte az EP-képviselõket, legalább a meglévõ dokumentumok átmentésében segédkezzenek, Európa története nem lehet teljes ezeknek az országoknak a története nélkül, ehhez szükség van e dokumentumokra - mondotta. A konferencia végén a harmadik kezdeményezõ, Milan Zver szlovén képviselõ fogalmazta meg: a kommunizmusról szóló rendezvénysorozatot novemberben, a soros lengyel elnökség védnök



lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-133




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998